Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé zó Iroda felállítására 130 fős állománnyal, mely az egész ország területén jogosult nyomozást folytatni. 2000 februárjában az Igazságügyi Minisztérium csatlakozott az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetének programjához, melynek keretében hozzáférhet a korrupció elméleti kutatásának tanulmányozásához. 1999-ben a kábítószerrel való visszaélés regisztrált eseteinek száma 800-zal nőtt, elérve a 2860-at, ami Magyarországot üj kábítószeres célországgá teszi. Az orvosi kezelés alatt álló kábítószerfüggők száma folyamatosan nőtt, 1999-ben elérte a 12 454 főt. 2000 júliusában a kormány elfogadta a Nemzeti kábítószer-ellenes stratégiát, ami különös hangsúlyt fektet a megelőző intézkedésekre. A stratégia célja az összetett, kereslet és kínálat csökkentő programok létrehozása. A vámegyüttműködés területén Magyarország megkezdte a felkészülést a Vámügyi információs rendszerről szóló egyezmény rendelkezéseinek átvételére (lásd 25. fejezet: Vámunió). A vám- és pénzügyőrség átszervezése során bevezetésre került a decentralizált kockázatelemzési rendszer. Magyarország szintén átvette a nemzetközi igazságügyi együttműködés alapvető szabályait. A külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD- egyezményt 2000 májusában kihirdették. A kiadatási eljárásokkal kapcsolatos együttműködés kielégítően működött, azonban további fejlődés szükséges, különösen az illetékes igazságügyi hatóságok közti közvetlen együttműködés tekintetében. Az Igazságügyi Minisztérium a kiadatási kérelmek fogadásának központi hatósága, de a Fővárosi Bíróságnak van kizárólagos illetékessége a döntésben. Általános értékelés Az alapvető vívmányokat a bel- és igazságügyek területén már alkalmazzák. Magyarország részese az Európa Tanács az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981-ben kelt európai egyezményének. A személyes adatok védelmének terén némi jogalkotási finomítás szükséges az irányadó vívmányokkal való teljes összhang megteremtése érdekében. További erőfeszítések szükségesek a vízumpolitikai vívmányok területén, különösen Fehéroroszország, Kuba, a JSZK, Moldova, Oroszország és Ukrajna állampolgárainak vízummentessége tekintetében. Az Ukrajnával és a JSZK-val aláírt egyszerűsített határátlépési egyezmények módosítására is szükség van, mivel ezek lehetővé teszik a határ közelében állandó lakóhellyel rendelkezők számára, hogy útlevél nélkül keljenek át a határon. Az egységes vízummintáról szóló rendelet és a Közös konzuli utasítás szabályai is további harmonizációt igényelnek. Szükséges megerősíteni a konzuli rendszert, valamint Magyarország képességét a hamisított okmányok felismerésére. A folyamatos fejlődés ellenére további erőfeszítések szükségesek a magyar határ-ellenőrzési rendszer infrastrukturális fejlesztésére, különös tekintettel további éjjellátó készülékek beszerzésére és a mozgó járőregységek mobilitásának növelésére, az informatikai rendszer fejlesztésére, beleértve az automatikus határregisztrációs rendszernek az okmányleolvasó és rendszámfelismerő készülékeit. Szükséges a határon szolgálatot teljesítők létszámának növelése is, különösen a zöldhatárokon és a határfolyók mentén. A határ-ellenőrzési rendszernek hatékonyabban és 2000. ősz-tél 139
