Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum programot indított, amely a szociális partnerek európai szociális párbeszédre történő felkészítését célozza. Ezzel együtt az is szükséges, hogy az országon belüli szociális párbeszéd töretlen fejlesztése érdekében aktív lépések történjenek. Az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán az európai szintű szociális párbeszédre történő felkészülés szempontjából lehet káros, hanem a decentralizált (ágazati, regionális, vállalati) szintek tekintetében is. Semmilyen konkrét lépés nem történt annak érdekében, hogy ezeken a szinteken megerősödjön az autonóm szociális párbeszéd. Mindamellett bizonyos fokú aggodalomra ad okot a párbeszéd eredménye, s a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie az érdemi párbeszéd biztosítása és megfelelő formában történő továbbvitele érdekében. Különösen a Gazdasági Tanácsot a kormány pusztán arra használja fel, hogy tájékoztatást adjon a társadalom különböző rendű és rangú képviselőinek, köztük a szociális partnereknek, a párbeszéd lehetősége nélkül. 1997-től a foglalkoztatás évente 1-2%-kal nőtt, és 1999-ben a foglalkoztatási ráta 55,7% volt. A nők foglalkoztatási aránya (49%) még mindig számottevően alacsonyabb, mint a férfiaké (62,2%). Fennmaradt a 25 év alatti fiatalok és az idősebb munkavállalók relatíve alacsony foglalkoztatási szintje is. A kormány célkitűzései a foglalkoztatási szint növelésére, a munkanélküliség szintjének csökkentésére és a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítására irányulnak. A jelentős szürkegazdaság leküzdése érdekében aktív foglalkoztatási eszközöket alkalmaznak. Az európai foglalkoztatási irányvonalaknak megfelelően a passzív munkaerő-piaci eszközöket aktívabb és megelőző jellegű megközelítéssel helyettesítik. A Csatlakozási Partnerség alapján az elmúlt évben kezdetét vette a Közös foglalkoztatáspolitikai áttekintés, és előre haladt a Foglalkoztatáspolitikai prioritások közös értékelése. További jogszabályalkotás történt az Európai Szociális Alapból (ESF) érkező támogatások kezelésére történő felkészülés keretében, továbbá fokozott erőfeszítések történtek a képzések és a szervezeti struktúrát illetően. A foglalkoztatáspolitika makrogazdasági dimenziója erősítésének szándékával a foglalkoztatási ügyek általános felelőssége a Gazdasági Minisztériumba került. Ezzel ez a minisztérium vált az ESZA-tevékenységek irányítójává. Magyarország törekszik arra, hogy fenntartsa a szociális védelem szintje és a gazdasági lehetőségek egyensúlyát. A folyamatban lévő reformok magukban foglalják a rokkant- és a fogyatékos-ellátásokat, a családtámogatást, a szociális támogatást, a gondozási szolgáltatásokat, továbbá a megvalósítás szakaszában lévő nyugdíjreform áttekintését is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos törvény módosításával javult az idősek ellátása és a gyermekgondozás támogatása. A fogyatékosok helyzetének javítására irányuló, 1999 decemberében elfogadott nemzeti program, a 2000 elején elfogadott akciótervvel együtt főként a munkakörülményekre, valamint a középületek megközelíthetőségére koncentrál. A program keretében a munkaügyi központokban rehabilitációs csoportokat hoztak létre; egy kísérleti programot indítottak, és megfelelő lakáskörülményeket teremtettek. A program másik eleme azt célozza, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál az állások 5%-át fenntartsák a fogyatékosok számára. A program célja az is, hogy javítsa a középületek megközelíthetőségét a mozgássérültek számára. A program végrehajtását a Fogyatékosügyi Tanács koordinálja. A tanács további feladata a jogi keretekkel kapcsolatos tanácsadás, a célcsoporttal kapcso120 Külpolitika
