Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé latos tevékenységek koordinálása és a kormány rendszeres tájékoztatása a fogyatékkal élők életkörülményeiről. Általános értékelés Előrelépés történt az összes területen a jogharmonizáció tekintetében. Mindamellett a jogszabályok alkalmazása gyakran későbbre, néhány esetben a csatlakozás idejére ütemezett. Ez megnehezíti az alkalmazás és végrehajtás nyomon követését. Az egészségi mutatók gyengék az EU-hoz képest. Különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkajogi irányelvek végrehajtására. Miközben 2000-ben a jogszabályok átvétele jól haladt, számottevő elvégzendő feladatok maradtak a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtása tekintetében. A legtöbb irányelv alkalmazására fokozatosan, de még a csatlakozás előtt sor kell hogy kerüljön. Például az egyéni védőeszközök irányelvét 1999 decemberében harmonizálták, de a végrehajtása a csatlakozás előtt fokozatosan történik. A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos irányelvet 2000 szeptemberében vették át, és ennek végrehajtása is a csatlakozásig várható. A munkahelyi egészség és biztonság területén ezen irányelvek, és a még hátralévő irányelvek többsége esetében szoros nyomon követést igényel a fokozatos végrehajtás valós mértékének megítélése. További munkálatok szükségesek, hogy a magyar jogszabályok megfeleljenek az egyenlő bánásmód irányelvének. A szociális párbeszéd nem a fontosságának megfelelő figyelemben részesül, s ezt a helyzetet orvosolni kell. Az új struktúrákat érdemi szociális párbeszédet eredményező módon kell felhasználni. Aktívan elő kell segíteni az országon belüli szociális párbeszéd töretlen fejlesztését. Az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán európai szinten káros a szociális párbeszédre, hanem a decentralizált (ágazati, regionális, vállalati) szintek szempontjából is. Magyarországnak lépéseket kell tennie, hogy ezeken a szinteken megerősítse az autonóm szociális párbeszédet. Magyarország előrehaladást ért el a munkaerőpiac átalakításában és foglalkoztatási rendszerének az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához szükséges adaptálása terén. Ennek ellenére még nagy kihívásokkal kell szembenézni. Különösen fontos az adó- és járulékrendszer áttekintése a munkaerő-piaci részvétel fokozott ösztönzése érdekében, valamint az alacsony foglalkoztatási szint emelése, főként a nők és az idősebb munkavállalók esetében, továbbá csökkenteni kell a szürkegazdaságot is. Folytatni kell az Európai Szociális Alapban való részvételre történő felkészülést. Magyarország tudatában van az általános érvényű és fenntartható szociális védelem szükségességének, és azonosítja magát a szociális védelem tagállamok által osztott elveivel. Kinyilvánított cél a szociális védelem szintjének és hatékonyságának javítása. A régóta vita tárgyát képező egészségügyi reformnak azonban még előrehaladást kell felmutatnia. Át kell venni, és végre kell hajtani a szerződés 13. cikkelyére épülő, a faji és etnikai alapon történő diszkriminációt tiltó irányelvet. 2000. ősz-tél 121
