Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé ződéses munkavállalók munkahelyi egészségére és biztonságára, a munkaidő megszervezésére, a fiatal munkavállalók védelmére, az Európai Üzemi Tanácsra és a munkavállalók kirendelésére vonatkozó közösségi vívmányok további átvételét célozza. A 2000 januárjában végrehajtott átszervezést követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a 20 megyei szintű kirendeltségével ismét önálló országos hatáskörű szervezetként működik. A szervezetben 1999-ben már jelentős műszaki fejlesztést hajtottak végre, miközben a alkalmazottak képzése is előtérbe került, különösen az idegen nyelvi képzés vonatkozásában. A Munka Törvénykönyvének módosítása kihat az esélyegyenlőség területére vonatkozó jogharmonizációra is, különös tekintettel a bizonyítási teher megfordítására és az egyenlő bérezésre. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség elvei beépítésre kerüljenek a különböző szakpolitikákba. Előrehaladt a kérdéskörrel foglalkozó jogi szakértők képzése, az esélyegyenlőség tudatosítását célzó kezdeményezések végrehajtása, valamint az ingyenes jogi tanácsadói szolgáltatás kiépítése. Magyarország folytatta közreműködését az esélyegyenlőségi közösségi programban. Előre haladt az egészség és biztonság munkahelyi védelmét szolgáló közösségi vívmányok átvétele a biológiai hatóanyagokra vonatkozó, valamint a képernyős munkahelyekkel és az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos irányelvek tekintetében. A kémiai, a fizikai és a biológiai hatóanyagokra és az indikativ határértékekre vonatkozó közösségi vívmányoknak való megfelelés tekintetében (a 2000 áprilisában elfogadott kémiai biztonsági törvénynek köszönhetően) előrelépés történt, továbbá folytatódott munkaeszközökre, a munkavédelmi jelzésekre, a munkahelyekre és az ásványi nyersanyagot kitermelő iparágakra vonatkozó irányelvek átvétele is. A munkajogi részben tett, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségre vonatkozó értékelés a munkavédelem tekintetében is érvényes. A Bányászati Hivatal munkatársai is részesültek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által szervezett képzésekben, csakúgy mint a technikai fejlesztésben. 1999-2000 folyamán tovább haladt a népegészségügyi rendszer reformja. Az Egészségfejlesztési Kutató Intézet létrehozása és a 2000 elején elfogadott, a háziorvosi praxis privatizációjáról szóló törvény az egészségügyi alapellátás privatizációjának alapjául szolgál. A kormány foglalkozott az egészségügyi szektor kulcsterületeinek reformjával kapcsolatos stratégiai előterjesztésekkel. A magyar egészségi mutatók továbbra is alacsonyak az EU-hoz képest, és a helyzet javítása erőfeszítéseket igényel. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez hasonlóan technikai fejlesztést hajtott végre 1999-ben. Előrelépés történt a képzés vonatkozásában is, különösen az idegen nyelvek oktatása terén. A szociális párbeszéd 1998-ban megkezdett átstrukturálása 1999-ben folytatódott. Az átalakítás célja a munkaügyi kérdések és az országos gazdasági és szociálpolitikai témák szétválasztása, valamint a gazdasági konzultáció bővítése. Ezen túlmenően, míg a kollektív szerződések 1999-ben 1,2 millió főre terjedtek ki, ezen szerződések többségét vállalati szinten kötötték, ami a középszintű, ágazati szint gyengeségére utal. Annak is vannak jelei, hogy egyre több esetben nem kötnek kollektív szerződéseket, és nem ismerik el a szak- szervezeteket vállalati szinten. A Csatlakozási Partnerséggel összhangban a kormány egy 2000. ősz-tél 119
