Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum elfogadása eredményeként - többek között az ISPA program támogatásának segítségével - felgyorsul az autópálya-építési program, amely az elmúlt két évben nem haladt előre. Magyarország és Szlovákia folytatta a Dunán átívelő Esztergom-Párkány híd újjáépítésének előkészületeit. A közúti közlekedés területén némi előrelépést jelentett a közúti árufuvarozásban, vezető nélkül bérelt járművek használatát rendező szabályok harmonizációja. 2000 áprilisában Magyarország csatlakozott a nemzetközi közúti árufuvarozásban részt vevő járműveken foglalkoztatott személyzet munkakörülményeiről szóló Európai Megállapodáshoz (AETR). Többévi tárgyalás után 2000 júliusában az EK-magyar kétoldalú közúti árufuvarozási tranzitmegállapodás aláírása megtörtént. A közösségi vívmányok szociális rendelkezéseihez való folyamatos közelítés érdekében a közhasznú autóbusz-társaságok megkezdték a gépjárművezetők vezetési és pihenő idejének harmonizációját, és növelték a buszvezetők létszámát. 1999-ben 12,3 millió euró, míg idén 8,4 millió euró állt rendelkezésre a távolsági autóbuszflotta korszerűsítésére. A gépjárműadóról szóló törvény adócsökkentést vezetett be a kevésbé környezetszennyező haszonjárművekre (green-lorries - zöld kamionok). Az így létrejött adószint alacsonyabb, mint az EU-ban megkövetelt minimumszint. Ezen felül Magyarország valamelyest közelítette jogszabályait a veszélyes áruk szállításáról szóló 1999-es közösségi vívmányokhoz. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a magyar szabályozás nem felel meg a súlyhatárokra vonatkozó közösségi vívmányoknak, mivel a tengelyterhelési határérték alacsonyabb, mint az EU-ban. 1999 decemberében elfogadták a MÁV reformprogramját, amely amellett, hogy a további jogközelítés alapja, a hálózat ésszerűsítésével, a kereskedő és pályavasút 2001-es szétválasztásával elősegíti a vasúttársaságok pénzügyi helyzetének javítását. A Közlekedési Főfelügyelet (KFF) felelős a közüti, vasúti, belvízi, valamint tengerhajózási ügyekért. Költségvetése jelentős részét a díjbevételekből fedezi, melyek mértékét a Közlekedési Minisztérium állapítja meg. A díjbevételek mintegy 60-65%-a a gépjármű műszaki vizsgálatokból származik. Emellett a kormány kb. 1 millió eurót (a teljes költségvetés 2%-át) biztosítja fejlesztésre, beruházásra. E támogatás 60%-a a főfelügyelet IT-fejlesztésére megy, míg a fennmaradó rész készülékek vásárlására fordítódik. A gépjármű-nyilvántartást a rendőrség kezeli. Mivel ez a rendőrségi adatbázis bűnügyi adatokat is tartalmaz, ehhez a Közlekedési Főfelügyeletnek nincs hozzáférése. Ennélfogva szükséges a KFF megerősítése, valamint a rendőrség és a főfelügyelet közötti jobb adminisztratív együttműködés kialakítása. A légi közlekedési szektorban némi jogharmonizációs előrelépés történt. A kormány idén áprilisban elfogadta nemzeti légügyi stratégiát, mely alapul szolgál a nemzeti légitársaság (Malév) átalakításához és privatizációjához; a Ferihegyi repülőtér európai gyűjtő-elosztó légikikötővé fejlesztéséhez, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság reorganizációjához, független légi közlekedési hatóság, valamint független balesetkivizsgáló szervezet felállításához, (regionális) repülőterek fejlesztéséhez, valamint a szakszemélyzet továbbképzéséhez. Augusztusban a kormány jóváhagyta a Malév privatizációs stratégiáját, melynek célja kisebbségi részesedés eladása egy szakmai befektetőnek. A szubszonikus motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról, valamint a repülőterek környéki zajkibocsátás korlátozásáról 1999 decemberében elfogadott jogszabály 114 Külpolitika
