Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé a jogközelítés terén - különös tekintettel a környezetvédelemre - további előrelépésnek tekinthető. A repülőtéri résidő kiosztására vonatkozó közös szabályok, valamint bizonyos mértékben a polgári légi közlekedésben történt balesetek műszaki vizsgálatának szabályozása tekintetében 2000 januárjában a jogközelítés megvalósult. 1999 novemberében a Ferihegyi repülőtéren új, automata légiforgalom-irányító rendszert helyeztek üzembe, valamint Magyarország tagja lett a közép-európai közös légiforgalom-irányító rendszernek - CEATS- UACC. Magyarország aktívan részt vesz az Eurocontrol légi biztonság szabályozó bizottsága tevékenységében. A Ferihegyi repülőtéren működő Légügyi Igazgatóság az elsőfokú állami hatóság. Felügyeli mind a légiforgalom-irányítást és a repülőtér-igazgatást (melyek jelenleg egy szervezetet alkotnak), engedélyezi a légitársaságokat, kiállítja a légi alkalmassági bizonyítványokat, valamint a légiforgalom-irányító személyzet engedélyeit. Az állami ellenőrzés a minisztérium szintjén biztosított, mint szabályozási politikák megalkotása, nemzetközi tevékenység. A belvízi és tengerhajózás területén a legjelentősebb fejlemény a vízi közlekedésről szóló törvény ez év májusi elfogadása volt (2001. január 1-jén lép hatályba), megteremtve ezzel a fokozott jogközelítés alapját. 2000 januárjában Magyarország csatlakozott a Tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményhez (SÁR). A vízi közlekedési törvény további hatásköröket ad a Közlekedési Főfelügyeletnek, és biztosítja a létszámbővítés keretét a KFF-en belül működő Hajózási Felügyeletnek. Az országos közforgalmú kikötők modernizációja tovább folytatódott, Győr-Gönyűnél a külső infrastruktúra bekapcsolásával, Baján pedig a Ro-Ro kikötő építésével. Általános értékelés A magyar közlekedési infrastruktúra politika már ma figyelembe veszi a Transzeurópai Közlekedési Hálózatokról (TEN-T) szóló közösségi iránymutatás céljait és prioritásait, valamint a TEN-finanszírozás követelményeit. A közúti közlekedésben, az előrehaladás ellenére, további közelítés szükséges az alágazatban, többek között elsősorban a piacra lépés, a számviteli és szociális szabályozás, műszaki, biztonsági és környezetvédelmi követelmények terén (megengedett maximum súly- és mérethatárok). Az állami vasutak új átalakítási programja a vasúti jogközelítés felgyorsításának alapja kell hogy legyen. Minden további késedelmet kerülni kell. A magyar vasutak adminisztratív kapacitása további fejlesztést igényel. Magyarországnak létre kell hoznia a független, pályakapacitás-elosztó szervezetet, amely egyben vita- rendezési fórumként is szolgál, a független kereskedő vasutat és egy független szabályozó hatóságot, melyet felügyeli a kapacitáselosztást és díjkiszabást. A vasúti társaságok számviteli szabályait közelíteni kell a közösségi vívmányok követelményeihez. A belvízi hajózásban a kikötői hatóságok és a Közlekedési Főfelügyelet megerősítése szükséges. További jogközelítés szükséges a hajók egyik lajstromból a másikba történő átvezetése és bizonyos halász- és személyszállító hajókkal szemben támasztott biztonsági követelmények terén. 2000. ősz-tél 115
