Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum A pénzügyi szektor felügyeletét tovább kell javítani, különösen a nyugdíjalapok tekintetében. Intézkedéseket kell hozni a regionális különbségek csökkentése és a munkaerő rugalmasságának és mobilitásának erősítése érdekében. A fenti strukturális reformok végrehajtását tovább kell folytatni abból a célból, hogy kezelni lehessen a költségvetési konszolidációt. 3. Képesség a tagsággal járó kötelezettségek vállalására Bevezetés E fejezet célja, hogy aktualizálja a Bizottság 1999. évi jelentését, amely azt vizsgálta, képes- e Magyarország eleget tenni a tagsággal járó kötelezettségeknek, azaz képes-e a közösségi vívmányokként ismert jogi és intézményi keret átvételére és alkalmazására, mely révén az unió megvalósítja céljait. Az 1999-es éves jelentés óta elért előrehaladás értékelése mellett e fejezet átfogó képet kíván adni Magyarország a tagsággal járó kötelezettségek vállalására vonatkozó képességéről és azokról a feladatokról, melyeket a tagság eléréséig még teljesíteni szükséges. A fejezet szerkezete követi a 29 tárgyalási fejezetet, és értékelést tartalmaz a közösségi vívmányok különböző szempontok szerinti alkalmazásához szükséges magyar adminisztratív kapacitásról is (a korábbi Eves Jelentések ezt a kérdéskört külön fejezetben kezelték). Első alkalommal külön fejezet foglalkozik a közösségi vívmányok hivatalos nyelvre történő fordításában elért magyarországi előrehaladással. 1995 decemberében a Európai Tanács madridi ülésén utalt annak szükségességére, hogy meg kell teremteni a tagjelölt országok fokozatos és harmonikus integrációjának feltételeit, különösen adminisztratív szervezetrendszerük kiigazítása réven. A Bizottság, támogatva ezt a gondolatot, az Agenda 2000-ben hangsúlyozta a közösségi jog nemzeti jogrendszerbe való hatékony átvételének fontosságát, és még nagyobb jelentőséget tulajdonított a szabályok célravezető alkalmazásának, azaz a megfelelő közigazgatási és bírósági struktúrának. Ez lényeges előfeltétele a jövőbeli tagság szempontjából nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom megteremtésének, amely központi kérdéssé vált a tárgyalási folyamatban. 2000 júniusában az Európai Tanács feirai ülésén emlékeztetett a tárgyalások előrehaladása és a tagjelölt országokban a közösségi vívmányok hatékony alkalmazása és kikényszerítése terén elért eredmények közötti összefüggésre, és hozzátette, hogy ez a kapcsolat kiemelkedő erőfeszítéseket tesz szükségessé a tagjelölt országok részéről, hogy megerősítsék adminisztratív és bírósági rendszerüket. Az Európai Tanács feirai ülésén felhívta a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Tanácsnak a témával kapcsolatos megállapításairól. Az 1999-es Eves Jelentés adminisztratív kapacitásra vonatkozó értékelését alapul véve, az idei jelentés további kiegészítéseket és részleteket kíván adni, szem előtt tartva azokat a főbb adminisztratív struktúrákat, amelyek a közösségi vívmányok alkalmazásához szükségesek ennek különböző területein. Az 1999-es jelentésében a Bizottság megállapította: „Magyarország a legtöbb területen tovább halad az acquis harmonizációja és végrehajtása terén. A belső piac kapcsán az előrehaladás folytatódott a közbeszerzésre és a szellemi tulajdonra (kivéve a visszamenőleges szabadalomvédelmet) vonatkozó törvények tekinte98 Külpolitika
