Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé A gazdaság alapjául szolgáló export tovább növekedett, és egyre jobban diverzifikálódott. Az export összetétele a nagy hozzáadott értéket előállító termékek irányába tolódott el, elsősorban a technológia és a humán tőkeintenzív területeken. A vámszabad-területi külföldi alapítású vállalatok termelése a teljes export 43%-át, a gépipari export 70%-át teszi ki. Az export jelentős hányada ágazatközi kereskedelem, elsősorban a feldolgozóiparban, s ezen belül is egyre inkább a gépgyártásban. A kis- és középvállalati szektor különösen dinamikus növekedést mutatott. Tavaly az 50 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztató cégek száma 10,5%-kal nőtt. Jelenleg a magyar GDP 45%-át állítják elő és a munkaerő 70%-át foglalkoztatják. A KKV-k többsége olyan nem exportra termelő ágazatokban működik, mint például a szolgáltatások és az építőipar. Az exportnövekedéshez való hozzájárulásuk pedig még csekélyebb. A tőkéhez való hozzájutást illetően pedig még mindig igen rosszak a tapasztalataik (lásd még 16. fejezet: Kis- és közepes méretű vállalkozások.) Magyarországnak rövid távon képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek, feltéve, hogy a jelenlegi reformfolyamat tovább folytatódik. Számottevő előrehaladás történt a makrogazdasági egyensúly összefüggésében az infrastruktúra fejlesztése és a vállalati átalakulás terén. Magyarország exportteljesítménye különösen figyelemreméltó. Mindazonáltal a folyamatos külső versenyképesség fenntartása kellően kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai eszközöket igényel a kormánytól, és azt, hogy csökkentse a monetáris politika eszközeitől való függőségét. Bár a munkanélküliség visszaesett, jelentős regionális különbségek állnak fenn, és a gyorsan növekvő ágazatok a szakképzett munkaerő hiányával küszködnek. A gazdaság fejlődésével szükségessé válik olyan intézkedések meghozatala, amelyek enyhítik a regionális különbségeket, és növelik a munkaerő mobilitását és rugalmasságát. 2.4. Összefoglaló értékelés Magyarország működő piacgazdaság, és rövid távon képesnek kell lennie arra, hogy az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek megfeleljen, feltéve, hogy a jelenlegi reform útján halad tovább. Jelentős előrehaladás történt a makrogazdasági egyensúly megszilárdítása irányában, növelve a folyó fizetési mérleg fenntarthatóságát, és megerősítve a piacgazdaság intézményi alapját. Magyarország továbbfejlesztette infrastruktúráját, és tovább haladt a vállalati átalakítással. A vállalatalapítási tevékenység erős, különösen vonatkozik ez a külföldi közvetlen beruházások által létrehozott társaságokra. Emellett azonban aggodalomra ad okot az árstabilitás irányába való lassú előrehaladás, és a külső versenyképesség fenntartása szükségessé teszi a gazdaságpolitikai eszközök megfelelő kombinációjának alkalmazását, beleértve a folytatódó költségvetési konszolidációt, elsősorban az egészségügy, a közlekedés és a helyi önkormányzat területén. Bár a munkanélküliség visszaesett, jelentős regionális különbségek állnak fenn és a szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható a magas növekedést elérő iparágakban. A pénzügyi szektor közvetítő szerepének javítania kell a hazai KKV-nak nyújtott szolgáltatásokat. A magyar hatóságoknak jól kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai eszközök kombinációját kell fenntartaniuk, továbbá megfontolt és rugalmas monetáris politikát kell folytatniuk. 2000. ősz-tél 97
