Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé- Az Európa Tanács Pénzmosásról, valamint a bűncselekményből származó javak felku­tatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményét az Országgyűlés 1999 decem­berében ratifikálta.- Az OECD Külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményét az Országgyűlés 2000 májusában hirdette ki. 1.2. Emberi jogok és a kisebbségek védelme Mint ahogy azt az előző Eves Jelentések rögzítik, Magyarország továbbra is tiszteletben tartja az emberi és szabadságjogokat. Az alábbi rész az előző Eves Jelentés óta történt leg­fontosabb fejleményeket rögzíti. Magyarország már csatlakozott a legfontosabb emberi jogi egyezmények legtöbbjéhez (lásd melléklet). Polgári és politikai jogok Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, az alkotmányos jogok pedig megfelelően biztosítottak. 1999-ben kevesebb panasz érkezett az Országgyűlési Biztos Hivatalába, mint 1998-ban. A genfi egyezményhez tett földrajzi fenntartás feloldása, illetve az 1998. évi menedékjogról szóló törvény módosítása következményeként a Magyarországon menedéket kérők száma továbbra is jelentős mértékben nőtt. A törvényt 1999 szeptemberében új rendelkezésekkel egészítették ki a személyek repülőtéri, azonnali visszaküldésével kapcsolatban. Ez különö­sen arra vonatkozik, hogy az első fokon meghozott döntések ellen a repülőtéren benyújtott fellebbezéseknek halasztó hatályt biztosítottak, illetve a határőrség közösségi szállásain való kényszertartózkodás legfeljebb 18 hónap lehet. Az állampolgári jogok biztosának jelenté­se szerint a repülőtéren feltartóztatott menedékkérők jogait rendszeresen megsértik. A re­pülőtérre érvényes útlevél vagy dokumentum nélkül érkező menedékkérőket úgynevezett tranzit zóába irányítják át, mely „területen kívüli"-nek minősül, vagyis a magyar jog ott nem hatályos. Válaszul az országgyűlési biztos ajánlásaira, a határőrség vizsgálatot indí­tott a határőrök viselkedésével kapcsolatban, és a menedéket kérők befogadására új épü­let is létesült. Egy közelmúltban elkészült UNHCR jelentés bírálta a kiutasítási folyamat időtartamát. A jelentés szerint túl hosszú ideig tartják őrizetben Magyarországon a mene­dékkérőket. Számos esetben a menekülteket annak ellenére kitoloncolták, hogy fellebbezési kérelmükről még nem született döntés. A jelentés kritizálja a közösségi szállások egészség- ügyi feltételeit is, a túlzsúfoltságot és az elmaradást a normáktól. Tiltakozásul a szállások körülményeivel és a lassú menedékkérelmi eljárásokkal szemben több illegális bevándor­ló éhségsztrájkot folytatott 1999 őszén. A vízumkérelem visszautasításával sem értettek egyet. Válaszul néhány közösségi szállást bezártak felújítás céljából. Az illegális beván­dorlók őrizetének terén továbbra is tapasztalhatóak a megelőző években is jelentkező prob­lémák. Bár az illegális bevándorlók őrizete időtartamának maximálása pozitív lépés, a 18 hónapos időtartam még mindig rendkívül hosszú. Hiányzik egy olyan jogi keret, mely megkönnyítené az elismert menedékkérők integrációját a társadalomba. Magyarország tiszteletben tartja a sajtószabadságot. A médiapiacon éles a verseny, és az írott média, a rádió és a televízió állomások legnagyobb része magánkézben van, ami ki­2000. ősz-tél 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom