Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum váló minőségű, cenzúrázatlan, országos és helyi információk széles választékát biztosítja. Három országos közszolgálati televízió-csatorna létezik, és körülbelül 26 kereskedelmi tévéállomás. Már 1997-ben országos televíziós sugárzási jogot kapott két nyugati magánkonzorcium. Ezenkívül körülbelül 30 rádióállomás is üzemel az országban. A közszolgálati tévét és rádiót (melyek a piac kb. 10%-át teszik ki) kuratóriumok felügyelik, melyben a posztok egyharmadára egyenlő esélyekkel jogosultak a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői. Annak következtében, hogy a posztok elosztásáról nincs egyetértés az ellenzéki pártok között, a jelenleg három kuratóriumból kettőben csak kormánypárti tagok vannak. A közszolgálati médiára irányuló politikai befolyás bármilyen kockázatának elkerülése érdekében ezt a helyzetet mielőbb orvosolni kell. Magyar és nemzetközi emberi jogi szervezetek továbbra is beszámoltak rendőri túlkapásokról. Ezen cselekedetek elszenvedői a jelek szerint elsősorban a romák és a külföldiek. Az állampolgári jogok biztosához beérkezett panaszok és az általa kezdeményezett vizsgálatok száma növekszik. Az Országos Kriminológiai Intézet közelmúltban elkészített tanulmányából kiderül, hogy az őrizetben levők rendőrségi túlkapásokra vonatkozó panaszainak csak kis hányada végződött bírósági ítélettel. A Legfőbb Ügyész Hivatalának adati alapján a panaszok csak egyharmada jutott el a bírósági eljárás szakaszába. Következésképpen a rendőröknek csak nagyon kis számát találták bűnösnek a rendőrségi nyomozás során elkövetett túlkapások és kényszervallatás ügyében. Mindazonáltal a nem roma letartóztatottak mintegy 20%-a, míg a roma letartóztatottak 80%-a nyújtott be panaszt a nyomozás folyamán tapasztalt túlkapások miatt. Közel 30%-uk nyújtott be panaszt kényszervallatás miatt, és közel 15%-uk jelentette, hogy akadályozták ügyvédjükkel a kapcsolatfelvételt. Az a gyakorlat, hogy az előzetes letartóztatásban lévő őrizeteseket rendőrségi cellákban, gyakran határozatlan ideig és néha nehéz körülmények között tartják fogva, ellentétes az Európa Tanács szabályaival és az unióban honos gyakorlattal. A bűnügyi eljárásokról 1999- ben elfogadott, de 2003-ban hatályba lépő új törvény 60 napban fogja maximálni az előzetes letartóztatás idejét. A börtönök túlzsúfoltsága növekvő problémát jelent Magyarországon. Jelenleg a börtönökben az intézmények befogadóképességénél mintegy 60%-kal többen raboskodnak (szemben az 1998/99-ban regisztrált 40%-kal). A magyar börtönök nagy részét a XIX. század második felében építették, és a rabokat gyakran a nemzetközi normáktól elmaradó körülmények között tartják. Az őrök száma is nagyon alacsony az őrizetesekhez viszonyítva. A börtönök fejlesztését szolgáló program elfogadásának eredményeképpen a kormány folytatja a jelenlegi börtönök felújítását és újak építését. 2000 szeptemberében új vizsgálati börtönt nyitottak Budapesten, illetve egy másik építése van folyamatban Veszprémben (a befejezés 2002-re várható). Mindkettő feltehetően teljes mértékben meg fog felelni a nemzetközi normáknak. Gazdasági, szociális és kulturális jogok A 2000 januárjában elfogadott, új munkaügyi ellenőrzési törvénynek köszönhetően további előrelépés történt az esélyegyenlőség területén. A törvény a bizonyítási teher megfordítását vezette be a diszkrimináció esetében. Ezáltal most a jogi és a munkaügyi ellenőrzési vitákban a munkaadót terheli a bizonyítás kötelezettsége. A vonatkozó tanulmányok 86 Külpolitika
