Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után előkészítéshez felhasználható információkat, majd azokat megfelelően rendszerezni, elemezni, értékelni szükséges, és időben, a döntési problémához igazítva és a döntéshozó személyére szabva kell a célirányos tájékoztatásban felhasználni. Az adatszerzőket, a „kollektor"-okat felváltják az adatmegtalálók („guberálók"), a „finder"-ek; a titkos ügynökök mellett nélkülözhetetlen szerephez jutnak a „böngészők", a „szörfözők" és a tudományos kutató-elemző munkatársak is. A mi szempontunkból erről, azaz a hírszerzés szakmai megújulásáról, feladatainak és módszereinek gyökeres megváltozásáról szól a hadügy forradalma. a) A társadalmi kihívások között legfontosabb az úgynevezett „CNN-effektus" kezelése, amely alatt a média által biztosított gyorsaság, mennyiség és a szenzáció irányultsággal szemben a hírszerzés pontosságot, minőséget és szakszerű elemzést biztosít. Viszonylag új felderítési nem az OSINT (open source intelligence), azaz a nyílt információk feldolgozása, ami részben a hírszerzés válasza a „CNN-effektusra", azaz a professzionális hírszolgáltatók versenyére, amely nem csak a közvélemény, hanem a döntéshozók kegyeinek megnyeréséért is folyik. Ezt a versenyt a hírszerzés nyerte meg, mert szakmai kvalitásai alapján megbízhatóbb, tárgyilagosabb, tényszerűbb, mélyebbre hatoló, jobban a felhasználói igényekhez igazított, rendszerezőbb, szakszerűbb és vezet- hetőbb, mint a szenzációhajhász, manipuláló és manipulálható média. A kulcsszó az „all source intelligence", vagyis az integrált forrásfeldolgozáson alapuló információszintézis, az értékelt és elemzett adatokra épülő tájékoztatás, szemben a helyszíni tudósítók hálózatát alkalmazó „single source", azaz egyforrású, gyors, de ellenőrizetlen és megbízhatatlan, katonai szempontból szakszerűtlen híradásokkal. A katonai felderítő szolgálatok modem műveletirányító, helyzetértékelő és jelentő központjai valamennyi felderítési nem bejövő információit feldolgozzák, közvetlenül irányítják az adatszerzést, előértékelik és elemzik a híreket, nyilvántartásban rögzítik az adatokat, védett csatornákon élő kapcsolatot tartanak a felhasználókkal, szükség esetén azonnal tájékoztatják őket. Ezek az elektronikus adatfeldolgozásra és -továbbításra, szöveges, hangos, grafikus vagy akár mozgóképes tájékoztatásra is képes számítógépes hírközpontok a döntéstámogatás minőségében felülmúlják, gyorsaságában pedig legalábbis megközelítik a CNN teljesítményét. És akkor még nem beszéltünk a napi („current") információfeldolgozás melletti felderítő diszciplínákról, az alapadatok gyűjtéséről és nyilvántartásáról („basic intelligence") és a hosszú távú, okfeltáró elemzés („research"), valamint a hiányos adatok birtokában is szakszerű előrejelzés („estimative intelligence") fontosságáról, amelyeknek a stratégiai döntések megalapozásában van nélkülözhetetlen szerepük. b) A politikai, ezen belül a diplomácia és a hírszerzés viszonyrendszerét tekintve, nem szükséges részletezni azokat a politikai változásokat, globális kihatású, stratégiai lép2000. tavasz-nyár 27
