Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
Botz László kesztenek, amelyek felterjesztésre kerülnek a döntéshozók felé. Innen indulhat az újabb igények megfogalmazása, azaz a folyamat ismétlődik. A szolgálat életében 1990-től bekövetkezett változások már részben azokat az új fejleményeket tükrözik, amelyek a XX. század végét jellemezték. A továbbiakban négy olyan tényezőiről - kihívásairól - kell szólni, amelyek meghatározó befolyást gyakoroltak a szakma átalakulására, elkerülhetetlen reformjára. íí) Mindenekelőtt annak az átfogó társadalmi átalakulásnak a következményeit említem, amelyet az úgynevezett információrobbanás eredményezett a hírszerzés terén. Itt óhatatlanul szólnom kell a modem hírközlés, a tömegkommunikáció és a felderítés kapcsolatáról, versenyéről és együttműködéséről. E résztémán belül az információk szakszerű elemzés-értékelésének fontosságát és követelményeit kell hangsúlyozni. b) Ugyancsak utalok a XX. század végének földcsuszamlásszerű politikai változásaira, ennek hatásai közül pedig a diplomácia és a hírszerzés viszonyának módosulására térek ki részletesebben. c) Szólnunk kell még a NATO új stratégiai koncepciójáról, és azzal összefüggésben a felderítés feladatainak megváltozásáról, mindenekelőtt a transznacionális kockázatok előtérbe kerüléséről és az 5. cikkelyen kívüli, béketámogató missziók támogatásának szükségességéről. d) Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a politikai és geostratégiai változásokkal egy időben a hadügyben is forradalom megy végbe, amelynek fő hajtóereje a műszaki haladás, azon belül elsősorban az informatika ugrásszerű fejlődése. Ennek kapcsán a technikai felderítési nemek jelentőségének növekedését érintjük. * Korunk egyik sajátossága, hogy a döntéshozók problémája ma már nem az értesülések hiánya, hiszen az „információrobbanás" közepette elárasztanak minket a hírek, adatok, információk. A tömegkommunikáció, az írott és elektronikus sajtó, az új hírközlő csatornák mint a műholdas televíziózás vagy az Internet a felderítés vetélytársaiként lépnek fel, mert elvonják az állami és katonai vezetők figyelmét, és fő szempontként a közvélemény befolyásolását állítják előtérbe. Ilyen körülmények mellett nagyon nehéz tárgyilagos, jó döntést hozni. A stratégiai problémákkal küzdő politikusoknak továbbra is szükségük lenne a felderítés - azon belül a katonai felderítés - szakszerű támogatására, hosszú távú előrejelzésére, figyelmeztetéseire, riasztására, de ez már nem megy a hagyományos keretek között. Átalakult a felderítés tartalma, közege, feladatstruktúrája, szakmai jellege. A felderítés többé nem elsősorban „hírszerzés". A híreket nem megszerezni kell, mert azok kéretlenül is megrohannak bennünket. A tömeges híráradatot fel kell tartóztatni, meg kell szűrni, ki kell válogatni belőle az értékes, azaz a döntés26 Külpolitika
