Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái

Csáki György-Pitti Zoltán 18 Hunya Gábor-Stankovsky, Jan: Foreign Direct Investment in Central and East European Countries and the Former Soviet Union. WIIW-WIFO Database, 1999. szeptember. 1999/258/L/2196. 4. o. 19 Erre a jelenségre már évekkel ezelőtt több tanulmány rámutatott, lásd például Csáki György-Sass Magdolna-Szalavetz Andrea: A magyarországi külföldi működőtőke-befektetések modernizációs hatása. Külpolitika (Új folyam), 1996. 2. szám. 20 A Coca-Colát hamarosan követi a Pepsi Cola, az UTC Otist a Schindler, a Schöllert az Eskimo (vagyis a UNILEVER) - és fordítva. 21 „A francia bankok készek elkísérni Magyarországra hazai ügyfeleiket" - nyilatkozta Dominique Chatillon, a Francia Bankszövetség elnöke - meglehetősen angolos „understatment"-tel válaszol­va arra a kérdésre, miért nem aktívabbak Magyarországon a francia bankok. A válasz világos: a francia bankok leányvállalatai elsősorban - mindmáig csaknem kizárólag - nagy hazai ügy­feleik magyarországi kiszolgálására szorítkoznak. A kevés kivétel egyike a BNP-Dresdner, ame­lyik a Magyarországon „kikísérletezett" együttműködést (amelynek fontos része volt például az Ikarus oroszországi exportjának finanszírozása) meghonosítva létesített - közös - leánybanko­kat számos közép- és kelet-európai országban. 22 így alakult át az Opel Hungary Kft. Opel South-East Europe-pá, és vált 9 országban regionális dealerré, így lett az Ericsson szoftverfejlesztő központja 29 dél-, kelet- és délkelet-európai ország regionális fejlesztő bázisává a svéd távközlési óriás egésze számára. 23 Itt természetesen eltekintünk a külföldi tulajdonú vállalatoknak az általános üzem- és vállalat- szervezési, üzleti etikai, műszaki, szervezési és marketingmódszerek elterjesztésével - remélhe­tőleg „általánossá tételével" leírható, nemzetgazdasági szintű multiplikátor hatásoktól. 24 A GE azért - is - különleges példa, mert a Tungsramba a GE Lightings Europe által befektetett 800 millió dollár mellett - melyből mintegy 300 millió volt az akvizíció költsége -, a GE Aircraft Engines 15 millió dollárt ruház be Veresegyházán, a GE Power Systems 27 millió dollárt fordí­tott Ózdon egy ugyancsak zöldmezős beruházásra, a GE Medical Systems pedig nemrég szerzett többségi tulajdont a Medicor Röntgen Kft.-ben. A GE Capital 1995 óta a Budapest Bank főtulaj­donosa - így a GE 13 részlege közül 5 már jelen van Magyarországon. Lásd: Nyolcszázmillió dollárt ölt a Tungsramba a GE. Világgazdaság, 2000. február 17. 5. o. 25 Lásd például Mihályi Péter: A magyar privatizáció krónikája, 1989-1997. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. - különösen az egyes tranzakciókról, például 278-313. o., illetve elvileg 354-358. o. és Diczházy Bertalan: A külföldi tőke szerepe a privatizációban. (Számadás a tálentumról) GJW-konzultáció, 1998. 26 Sajátos annyiban, amennyiben az állam az eladó - egyebekben minden más akvizícióhoz hason­latos, alapvetően piacátvételes motívumokkal magyarázható külföldi közvetlen befektetés, kül­földi akvizíció. 27 A Deutsche Telekom ugyanis azonnal vételi opciót adott a két mobiltelefoncégre az általa uralt és a valóságban is irányított Matáv Rt.-nek. 28 A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa nem vétózta meg az ügyletet. 29 A. R.0-K. Sz. A. Megvásárolhatja a Matáv a két Westel-céget? Népszabadság, 2000. február 11. 11. o. Időközben a Matáv megszerezte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét a felvásárláshoz. 30 Több támogatás a beszállítóknak. Egyetlen multi sem kap egyedi kedvezményt - Székesfehérvár „megtelt" Világgazdaság, 2000. február 7. 31 Nem érvényteleníti a fenti megállapításunkat az a tény, hogy egy OECD-elemzés szerint a „tel­jes magyarországi K+F-ráfordítások több mint háromnegyede származott 1997-ben külföldi kéz­ben lévő vállalattól" Kiugró a külföldi tőke szerepe Magyarországon. A multik magasabb fize­tést adnak, és termelékenyebbek, mint a magyar tulajdonú cégek. Világgazdaság, 2000. január 19. 1. o. Ez a megállapítás csak azt a szomorú tényt tükrözi, hogy Magyarországon a gazdasági át­24 Kiilpolitikn

Next

/
Oldalképek
Tartalom