Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán a nagy multik globális beszállítói szereznek tulajdont Magyarországon, hogy itt is beszállíthassanak az érintett multi nálunk megtelepedett leányvállalatainak. (Lásd: 15. táblázat.) Ha figyelembe vesszük, hogy az adókedvezmény elnyerésének feltétele legalább 60 milliárd forintos beruházás megvalósítása, nyilvánvaló, hogy ennek haszonélvezői - az elvileg érvényesülő szektorsemlegesség ellenére - kizárólag a külföldi befektetők lehetnek. A táblázatban fölsorolt 19 beruházás összértéke alapján az adókedvezmény, a kamatmentes kölcsönökből származó kamatmegtakarítás és a vissza nem térítendő állami támogatások összege nyilvánvalóan megközelíti azt a 13 milliárd forintos értéket, amit a kormány 1999- ben a beruházások, valamint a kis- és középvállalatok támogatására összesen fordított. A Gazdasági Minisztérium eltökéltnek látszik a beszállítói program támogatásában, a középvállalati szektor ösztönzésében - a 2000-es pénzügyi évre a GM rendelkezésére álló 16 milliárd forinttól azonban aligha lehet majd csodát várni. Ezzel szemben - előreláthatólag -7,5 milliárd forint normatív támogatásra számíthatnak a külföldi befektetők.30 Tőkeimport és K+F Nem egyértelműen pozitív a külföldi működőtőke-importnak a hazai kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatása sem. A bekebelezett magyar vállalatok innovációs kapacitásai nagyrészt megsemmisültek, jobb esetben önállóságukat vesztve integrálódtak a tulajdonos globális K+F- hálózatába.31 A közismert ellenpéldák közül elsőként mindig - és mindig méltán! - a GE Tungsram kutatóintézetét és a Knorr-Bremse-BME kutatás-fejlesztési együttműködését szokás megemlíteni. Ami jogos, noha a két eset teljesen eltérő. A GE „megörökölte" a Tungsram nagy hírű, kiemelkedően gazdag hagyományokkal rendelkező kutatólaboratóriumát, s néhány éves hezitálás után azt integrálta globális kutatás-fejlesztési rendszerébe, méghozzá oly módon - s ez az unikum a multik magyarországi tevékenységében! -, hogy a GE Tungsram kutatás-fejlesztési területen nem „bedolgozó", nem „alvállalkozó", hanem önálló egység a Knorr-Bremse ezzel szemben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszékére (és elsősorban annak vezetőjére, Palkovits László professzorra) alapozta magyarországi kutatóbázisát, amely ma már több mint 100 mérnököt alkalmaz, s a fékrendszereket gyártó világcég egyik önálló fejlesztőegységévé vált néhány év alatt. A GE Tungsram alighanem a hagyományos magyar ipari K+F megőrzésének - ha nem is egyetlen, de egyik - ritka esete, a Knorr-Bremse-BME-együttműködés pedig az újonnan létrehozott és magyar egyetemi-akadémiai kutatóbázisra alapozott K+F-kapacitás ugyancsak ritka - és ritka sikeres! - példája. A K+F szempontjából a magyar működőtőke-vonzás kiemelten sikeres területét jelentik ugyanakkor a nagy multinacionális befektetők hazai szoftverfejlesztő központjai. Az úttörő ezen a téren alighanem az Ericsson Távközlési Kft. volt. A svéd távközlési multi magyarországi leányvállalatánál 1994 óta folyamatosan fejlesztett szoftverközpont jelenleg 220, zö20 Külpolitika
