Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban azonban nem igaz, hogy a magyarországi működőtőke-import többsége privatizációs jellegű vállalatfelvásárlás révén áramlott volna be az országba. 1997. december 31-éig Magyarországra csaknem 18 milliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramlott be, amiből 7 058 milliárd dollárt - 39,62 százalékot - tett ki a privatizációs bevétel. Elmondható, hogy a Magyarországra érkezett külföldi működő tőke hozzávetőlegesen 40 százaléka a privatizáció révén áramlott be, s 30-30 százalékos a „zöldmezős" beruházások és a pótlólagos befektetések aránya (ez utóbbiba beleértjük a tőkeemeléseket, az újra befektetett profitokat is). A privatizáció érdekes folyománya az a - hibásan gyakran másodlagos privatizációnak nevezett - jelenség, melyben a privatizáció révén megszerzett egykori állami tulajdont az új tulajdonos - gyakran viszonylag hamar - továbbértékesíteni kényszerül. A második tulajdonos leggyakrabban külföldi szakmai befektető - jóindulatúan feltételezve, hogy nem állt már az első körben is a hazai vállalkozóknak járó pénzügyi kedvezmények megszerzése érdekében „bérelt" magyar „vásárló" mögött. Ne gondoljunk a Hejőcsabai Cementgyár sokszorosan botrányos esetére, felejtsük el a Martfűi Növényolaj-ipari Vállalat privatizációt is, a háromszor tulajdonost váltott, s végül a South African Braveries által bezárt Nagykanizsai Sörgyár sem tartozik a legnagyobb ügyek közé. Hihetetlenül érdekes azonban az amerikai MediaOne és a Deutsche Telekom között létrejött komplex üzlet, melynek révén a Matáv Rt. német főtulajdonosának birtokába került a Westel 900 Rt. és a Westel Rádiótelefon Kft. 49M9 százaléka, aminek következtében a Matáv a két Westel-cég 100 százalékos tulajdonosa lehet.27 Az ügylet értéke 885 millió dollár(!) alighanem ez lesz28 a magyar gazdaságtörténet legnagyobb cégfelvásárlása.29 * A külföldi tulajdonú cégek magyar gazdaságban elfoglalt helyét, betöltött szerepét leíró, s a fentiekben részletesen elemzett mérleg- és eredményadatok ugyanakkor - a közölt adatok tükörképét tekintve - a magyar tulajdonú, döntően kis- és középvállalatok romló pénzügyi helyzetéről, mindenekelőtt tetemes vagyonfeléléséről árulkodnak. A középvállalati szféra gyakorlatilag hiányzik a magyar gazdaságból - az immáron harmadik egymást követő kormány által „erőteljesen támogatott" beszállítói program a valóságban nem működik, nem létezik. Különösen élesen világít rá erre a problémára az 1999-ben folyósított legnagyobb gazdaságfejlesztési támogatások listája: a 10 legnagyobb haszonélvezője egytől egyig külföldi tulajdonú nagyvállalat, amelyek összesen 19 telephely fejlesztéséhez kaptak állami támogatást. A táblázatban szereplő cégek jelentős része „par excellence beszállító": a Bosch, a Térnie, a Contitech, a Zöllner és a Massive Hungary definíció szerint beszállító, de a Philips, a Nokia és a Clarion magyarországi telephelyei is nagyrészt beszállítói tevékenységet - és nem végtermék előállítását - végeznek Magyarországon. Magyar- országon a transznacionális társaságok beszállítói is döntően külföldi tulajdonú cégek: leggyakrabban 2000. ősz-tél 19
