Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Magyarország külpolitikai mozgástere riumrendszerben foglalt európai értékek átvételének kötelezettségével önmagukban is stabilizáló hatást gyakorolnak az egyes országok és térségek helyzetére, valamint az államközi kapcsolatokra. A bővítési folyamat kiterjesztése a stabilizációs célok mellett a nemzetközi porondon is egységesíti Európa arculatát. Magyarország az EU-hoz történő politikai integráció keretében rövid távon az európai biztonság- és védelempolitikába, az intézményi struktúrába és a döntések előkészítésébe való bekapcsolódás mikéntjére, hosszabb távon a tartalmi együttműködés elmélyítésére összpontosíthat. Ennek keretében célszerű biztosítania:- a folyamatos és érdemi konzultációt az európai biztonsági és védelmi kérdésekben;- a részvételt a szervezeti vonatkozású döntések előkészítésében;- a részvételt a biztonsággal és a védelemmel foglalkozó, az EU keretein belül létrehozandó (civil és katonai) struktúrákban, hozzáférést az e keretekben releváns információkhoz;- a részvételt a konkrét válságokkal kapcsolatos döntés-előkészítésben, beleértve a tervezést is;- az egyenjogú részvételt azon EU által vezetett, a NATO erőit és képességeit igénybe nem vevő műveletekkel kapcsolatos döntés-előkészítésben és végrehajtásban, amelyekhez az Unió elvárja Magyarország csatlakozását. 6. A magyar külpolitika mozgástere Hosszú történelmi időszakot követően a külpolitikai síkon megjelenő nemzeti érdekek és az objektív kényszerítő körülmények mérlege pozitív tendenciát mutat. Magyarország - saját erejére támaszkodva és a kedvező geopolitikai változásokat kihasználva - bekerült azon fejlődési folyamatokba, amelyek politikai, gazdasági és értékrendi szövetséget biztosítanak a világ legfejlettebb, legdemokratikusabb és katonailag legerősebb államaival. Magyarország nem tárgya nagyhatalmi érdekütközéseknek, korábbi történelmi sérelmek miatt - eleget téve az integrációs kényszer nemzetközi követelményeinek - szomszédai nem folytathatnak Magyarország-ellenes politikát. Magyarország és szomszédai viszonya olyan kölcsönös függéssé vált, amelyben (Ausztria kivételével) a kezdeményező szerep a magyar külpolitika kezében van. A külpolitikailag potenciális problémákat hordozó relációkban a magyar gazdaság nagyobb ütemű fejlődése is biztosítja a térségben megszerzett külpolitikai helyzetelőny fenntartását. A kedvező külpolitikai mozgástér már az elmúlt évek során is pozitívan hatott a magyar nemzettudat fejlődésére. Az anyaország támogatása, a térség demokratizálódása és a nemzetközi kisebbségpolitikai szemléletben végbement változások előnyösen befolyásolták a határon túli magyar közösségek politikai érdekképviseleti lehetőségeit. 2000. tavasz-nyár 17
