Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - TÍZ ÉV UTÁN - Csaba László: Ellenpontok-a magyar és az orosz rendszerváltozás egy évtizedes egybevetése
Ellenpontok - a magyar és az orosz rendszerváltozás egy évtizedes egybevetése Csaba László Bevezető K eresve sem találhatnánk két különbözőbb országot, mint hazánk és Oroszország. Méretük, történelmi fejlődésük, tényezőadottságaik, az ideológia és a kül- kapcsolatok szerepe, a nemzetiségi, a területi feszültségek jelentősége mind eltér. Mégis, a rendszerváltozás elméleti igényű értelmezésekor, azaz bizonyos elvontsági szinten épp az lehet az izgalmas, ha a szélső eseteket hasonlítjuk össze, mert abból jobban kirajzolódhat, mi az általános(ítható), és mi az egyedi körülmények és véletlenek szülötte. Erre a kilencvenes évtized annál is alkalmasabb, hisz a kiindulópont minőségi értelemben és tényszerűen is ugyanaz volt. Mint korábban megpróbáltam igazolni (Csaba, 1994,2. fejezet) mindkét ország ugyanannak a rendszernek, a szovjet birodalomnak volt szerves része. Sem a magyar, sem az orosz átalakulás nem érthető meg anélkül, hogy vissza ne nyúlnánk a nyolcvanas évtized második feléig, a birodalom összeomlásában csúcsosodó folyamatokig. Épp azonos tapasztalatuk alapján volt a rendszerváltozás meghirdetett célja közös: mind Oroszországban, mind hazánkban a „normális viszonyokhoz való visszatérés", más szóval a „normális európai országgá válás" volt a politikai erők kimondott célja Ebből adódóan a közös célhoz vezető út is több azonos lépést tartalmazott. Eltérő időszakokban eltérő sikerrel, de mindként ország a rendszer- váltás ma már szabványosnak mondható forgatókönyve szerint a stabilizálás, a liberalizálás és a magánosítás útjára lépett, amit a pénzügyi intézmények kiépítése követett. Ez volt a rendszerátalakító politika gerince. A jelen írásban madártávlatból tekintek a történelmi átalakulásra. Az elmúlt években a gazdasági fejlődést immár megbízható és nemzetközileg is egybevethető statisztikák alapján ítélhetjük meg - nem kis mértékben a különböző nemzetközi szervezetek átfogó és tartós technikai segítségnyújtási programjának köszönhetően, amibe ezerszám vontak be hivatalnokokat, újságírókat és statisztikusokat is. Miközben attól még továbbra is minden egyes adat és minden egyes értelmezés továbbra is vita tárgyává te2000. tavasz-nyár 131