Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Izifeie Hedri Gabriella Az EU-hoz társult európai országoknak, köztük hazánknak, előnyösebb volna a mielőbbi csatlakozás. Ugyanakkor korántsem elvesztegetett idő és energia az alkalmazkodás az unió jogrendjéhez. A csatlakozástól függetlenül is fejleszteni kell környezetvédelmünket, közlekedésünket, tudományos kutatásainkat, szociálpolitikánkat, egészségügyünket, valójában társadalmunk és gazdaságunk egészét. Kivitelünknek több mint 70 százaléka irányul az EU piacára, ez a tény önmagában is igényli az alkalmazkodást, A csatlakozási felkészülés tehát ésszerű befektetés. A felgyorsult tudományos, technikai, informatikai fejlődésnek ma már általánosan elfogadottá váló követelménye az egész életen át tartó tanulás. Remélhetőleg nem hangzik frázisnak, hogy ez az állandó tanulási követelmény mai világunkban az országokra is vonatkozik. Jegyzetek 1 V. ö. Kiss J. László: Kölcsönhatás vagy ellentét? Az integráció és a nemzeti érdekek viszonya. In: Kiss. J. László szerk.: Közösségi politikák - Nemzeti politikák. A tizenötök EU-ropái. BKE Nemzetközi kapcsolatok Tanszéke. 1997. 2 Joschka Fischer: Vom Staatenverbund zur Föderation. Előadás 2000. május 12-én a berlini Humboldt Egyetemen. http// www.auswaertiges-amt.de/6 3 Bulletin Quotidien Europe Nr. 7748/2000.06.30. 4 A tanácsülések szakterületenként: általános ügyek; mezőgazdaság; gazdaság és pénzügy; környezet; közlekedés és telekommunikáció; foglalkoztatás és szociálpolitika; halászat; ipar és energia; jog, belügy és polgárvédelem; belső piac; fogyasztók és idegenforgalom; kutatás; költségvetés; kultúra; fejlődő országok; oktatás és fiatalok. Forrás: Bulletin Quotidien Europe, No. 7695/2000. 5 Reform for Enlargement. The British Approach to the European Union Intergovernmental Conference 2000. Secretary of State for Foreign and Commonwealth Affairs. 2000. február. 6 Mivel jelenleg a minősített többségi szavazáshoz az összesen 87 pontból 62 igen szavazat szükséges. 26 pont jelenti a „minősített kisebbséget". Az 1966 évi ún. Luxemburgi kompromisszum során abban állapodtak meg, hogy ha bármelyik tagállam létfontosságú nemzeti érdeke miatt nem szavazná meg a döntést, akkor nem bocsátják szavazásra, hanem kompromisszumra törekednek. E határozat lényegében vétójogot biztosít, ha létfontosságú nemzeti érdekre hivatkoznak. Az 1994 évi loannina kompromisszum újabb módosítása: ha a nem szavazatok száma 23 és 25 pont közötti (tehát kevesebb, mint a minősített kisebbség, de mégis jelentős), akkor nem döntenek, hanem a kérdésről tovább tárgyalnak. Forrás: Wernes Weidenfeld - Wolfgang Wessels: Europa A-Z. Bundes- zentrae der politischen Bildung, 1997. 7 Bulletin Quotidien Europe, No.7697/2000. 8 A tizenötök Európái. Szerk. Kiss J. László. Osiris Kiadó 2000. 130 Külpolitika
