Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Az Európai Unió döntéshozatali reformja Magyarországon a közelmúltban alakult meg a hét régió, így a Régiók Bizottságának jövőbeli hatáskörére vonatkozó állásfoglalásban valószínűleg nincs még kellő tapasztalatunk. 3.5.4. A Tanács Titkársága A Tanács Titkárságát az EU-szakirodalom nem szokta a döntés-előkészítők között szerepeltetni, valójában azonban egyre fontosabb a szerepe. A Titkárság a COREPER-ral és a Bizottsággal együttműködve készíti elő a Tanács üléseit; megnövekedett súlyát jelzi, hogy főtitkára - az amszterdami szerződés szerint - egyúttal az unió magas rangú közös kül- és biztonságpolitikai képviselője, aki részt vesz a politikai döntések előkészítésében, megfogalmazásában, végrehajtásában, és e téren képviselheti a Tanácsot a kívülállókkal való tárgyalásokon. 3.6. A közösségi jogrend érvényesülésére ható további intézmények E tanulmány kereteit meghaladná a jogrend tiszteletben tartásán őrködő intézmények elemzése, így csak röviden utalunk az Európai Bíróságra és az Európai Számvevőszékre. A Bíróság feladata az alapszerződések értelmezése és alkalmazása során a jogrend érvényesülésének biztosítása. Jelenleg a Bíróság 15 tagú, de javaslatára a Tanács növelheti létszámát. A Bírósághoz 9 főügyész tartozik, s alárendeltjeként működik az Elsőfokű Bíróság. A Bíróság ismételten felhívta a figyelmet túlhalmozottságára, s kidolgozta saját reformjavaslatát. A Bizottság külön munkacsoportot bízott meg ennek elemzésével, értékelésével. A kibővítéssel esetleg sor kerülhet további szervezeti változásokra is. A Számvevőszék ellenőrzi az EU számvitelét. Az amszterdami szerződés szerint 15 tagú, de nem kötelező, hogy ezek mindegyike más-más tagállam polgára legyen. Erre hivatkozva a Bizottság javasolja a létszám 12 főre csökkentését. 4. A kilátások A tagállamok történelmi feladatnak ítélik integrációjuk erősítését és földrajzi értelemben vett növekedését is, hiszen egyfelől demokratikus, háborúktól (s hidegháborúktól) mentes, másfelől világhatalmi státusú Európára törekednek. Az unió tagállamai megállapodásra jutnak majd az intézményi reformban, mivel ennek végigvitelét szükségesnek ítélik egyesülési folyamatuk kibővítéséhez és elmélyítéséhez is. Az integráció történetében nem ritkák az évekig húzódó megegyezések; elegendő például a belső piac, az Európai Monetáris Unió létrejöttének folyamatát emlékezetbe idézni. 2000. tavasz-nyár 129
