Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja

lziknc Hedri Gabriella

más kontinenseken, például Ázsiában. így reálisan merül fel az összhangra való törekvés követelménye.)

A Bizottság elemezte a szavazatok súlyának változását az integráció megalakulása és 15 tagállamra bővülése közötti időszakban. A következő táblázatból látszik, hogy míg 1958-ban egy döntés meghozatalához vagy elutasításához az akkori EGK össznépességének 68 százalékát, elutasításához 34 százalékát képviselő szavazatok voltak szükségesek, 1995-től kezdve ehhez elegendőek az összlakosság 58 százalékát, illetve 12 százalékát képviselő szavazatok.

A szavazati súlyozás okozta arányváltozások az EK-ban 1957 és 1995 között

a

b

c

d

e

f

s

h

1958

6

17

12 (70,6%)

3

67,7%

2

34,83%

1973

9

58

42 (72,4%)

5

70,6%

2

12,31%

1981

10

63

45 (71,4%)

5

70,1%

2

13,85%

1986

12

76

54 (71,1%)

7

63,3%

3

12,12%

1995

15

87

62 (71,3%)

8

58,2%

3

12,05%

a - év;

b - tagállamok száma;

c - összes szavazat;

d - minősített többség, összes szavazat és a döntéshez szükséges százalék;

e - a döntéshez szükséges tagállamok legkisebb száma;

f- a döntéshez szükséges legkisebb lakossági arány;

g - az elutasításhoz szükséges tagállamok legkisebb száma;

h - az elutasításhoz szükséges legkisebb lakossági arány.

Forrás: Adapting the Institutions to Make a Success of Enlargement, Commission opinion. Com.2000/34.

Emlékezetes, hogy az amszterdami szerződést megelőző IGC-n a hollandok javasolták a súlyozás módosítását, de ezt nem fogadták el, így e feladat - az amszterdami szerződéshez csatolt jegyzőkönyv értelmében - a mostani IGC-n újra napirendre kerül.

Az unió ugyanis a jelenlegi rendszer módosítását a kibővítéstől függetlenül is szükségesnek látja, a tagállamok közel megkétszereződése esetén pedig elengedhetetlennek minősíti. Itt számos kérdés vetődik fel.- A 13 jelölt nem egy időben csatlakozik az EU-hoz, Törökországgal például még meg sem kezdődtek a tárgyalások, vannak államok, amelyekkel (mint Magyarországgal) már két éve folynak, vannak, amelyekkel csak 2000-ben kezdődtek.- Nem a 13 ország felvétele lesz az unió utolsó kibővítése, tehát a kérdés aligha oldható meg egyszer s mindenkorra.- A módszer kapcsolódik a minősített többségi szavazás térnyerésének arányához, a flexibilitás alkalmazásához és más, még a jövőben esetleg kialakuló - ma még nem felmérhető változások okozta - újabb megoldásokhoz is.

118

Külpolitika