Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Izikné Hedri Gabriella- ellenőrzi a Bizottság tevékenységét, és jóváhagyása szükséges a Bizottság tagjainak kinevezéséhez;- ellenőrzi (és elutasíthatja) az EU költségvetését;- jóváhagyása szükséges új tagok felvételéhez és társulási megállapodások megkötéséhez;- hozzájuthat az unióval kapcsolatos valamennyi - akár bizalmas minősítésű - információhoz;- a Tanáccsal együttesen dönt az alapszerződésekben meghatározott témakörökben;- az alapszerződésben meghatározott további esetekben részt vesz a döntésekben. Habár az EP nem rendelkezik valóságos parlamenti hatáskörrel, igen fontos szerephez jutott az integráció elmélyítésének és kibővítésének előkészítésében. Tagjainak többsége olyan ismert politikai személyiség az egyes tagállamokban, aki közvetlenül is képes befolyásolni országa kormányát, hatalmon lévő pártjait. Korántsem lebecsülendő az EP kezdeményezési, tanácskozási és kapcsolattartási funkciója, amelyekkel az integrációs folyamat előrevitelét szolgálja. Az Európai Parlament az EK-szerződés 196. cikke szerint évente egyszer ülésezik, de tagjai többségének, továbbá a Tanácsnak vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére rendkívüli ülésszakot is tarthat. A több ülésszak mára gyakorlattá vált. Az EP-ben általában az egyszerű többségi szavazás az érvényes, de egyes esetekben (például a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítvány esetén) a szavazatok kétharmada és a tagállamok szerinti egyszerű többség szükséges. Az EP tagjainak száma 626, az EK-szerződés szerint nem haladhatja meg a 700-at. így a soron következő kibővítés után a tagállamok a mainál kevesebb képviselői helyre számíthatnak. Az EP keretében 20 bizottság működik. A magyar Országgyűlés 1988 szeptemberétől kezdve tart kapcsolatot az EP-vel. A nemzeti parlamentekhez hasonlóan az Európai Parlamentben is a frakciók a politikai akaratképzés központjai. Bennük tükröződnek az Európa demokratikus arculatát alakító pártpolitikai irányzatok. Frakció alakítása jelenleg akkor lehetséges, ha ezt egy tagállamból legalább 29, két tagállamból legalább 23, háromból legalább 18, valamint négy vagy több tagállamból legalább 14 képviselő kezdeményezi. A két legnagyobb frakció: az Európai Néppárt (PPE) és az Európai Szociáldemokrata Párt (PSE). A parlament tagjai nem kormányukat képviselve, hanem saját nevükben szólnak az EP-ben. Egyénileg vagy valamely frakció, illetőleg bizottság nevében, továbbá más képviselőkkel együtt írásbeli és szóbeli kérdést intézhetnek a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz, valamint a tagállamok külügyminisztereinek értekezletéhez. Az EP hatáskörének szinte állandóan napirenden lévő növelése korántsem probléma- mentes elképzelés. Erősödő irányzatnak látszik az EP és a tagállamok nemzeti parlamentjei közötti kapcsolatok kiépítése. 112 Külpolitika
