Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Az Európai Unió döntéshozatali reformja - az okok és a kilátások Izikné Hedri Gabriella I smét napirendre tűzték az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének reformját. 2000. február 14-én megkezdte munkáját az EU újabb kormányközi értekezlete (ismert angol rövidítése IGC), hogy javaslatokat tegyen azon feladatok megoldására, amelyekben az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés tárgyalásakor nem sikerült megállapodni. A szóban forgó nyitott kérdések legfontosabbika az integráció intézményi reformja, aminek fő kérdése a döntéshozatal módosítása. Az unió jelenlegi álláspontja szerint csak ezt követően kerülhet sor új tagállamok felvételére. A következő fejtegetések a fő kérdésre, a döntéshozatalra korlátozódnak, tehát az unió azon intézményeire, amelyek a döntéseket hozzák, illetve azok előkészítésében érdemben részt vesznek. 1. Az előzmények Az európai integráció intézményi rendszerének reformja évek óta napirenden van, hiszen az unió 43 éves fennállása során lényegesen bővült hatásköre és tagállamainak száma is. Az akkori Európai Gazdasági Közösséget (EGK-t) megalapító római szerződést csak 6 állam kötötte meg, s annak jogilag kötelező előírásai lényegében az egymás közötti vámunióra, szabadkereskedelemre és a külső országokkal szembeni közös kereskedelempolitikára vonatkoztak. A szerződésben is rögzített cél azonban sokkal tágabb volt: az európai népek mind szorosabb együttműködését megalapozni, békés fejlődésük, áetminőségük javulása, az elmaradottabbakfelzárkóztatása érdekében. Tartalmazza a római szerződés azt is, hogy valamennyi európai állam javasolhatja csatlakozását az EGK-hoz, s erről az EGK Tanácsa dönt. A jogértelmezés során egészült ki ez a cikkely azzal, hogy a csatlakozás feltétele a demokratikus jogállam és a működő piacgazdaság. így már a római szerződésből is kitűnik, hogy célul tűzték ki az integrációnak mind az elmáyítését, mind a kibővítését. A római szerződés 30 évig változatlanul érvényben maradt, noha az integráció hatásköre közben nagymértékben bővült, így a reformok szinte folyamatosak voltak, s tag2000. tavasz-nyár 105
