Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben

Bajtay Péter Jegyzetek 1 Huntington, Samuel R: The US - Decline or Renewal? In: Foreign Affairs, 67. kötet. 2. sz. (1988/ 89 tele) 93-94. o. 2 Csupán néhány kiragadott adat: az Európai Unió ma már egy 373 millió fogyasztót tömörítő egy­séges piac, amely a világ GNP-jének 20 százalékát adja. A világ 100 legnagyobb forgalmat lebo­nyolító vállalatából 36-nak Európában van a székhelye, míg „csupán" 24-nek az Egyesült Álla­mokban. E piacon több autót állítanak elő mint az Egyesült Államokban. Világviszonylatban az európaiak jelentősen többet ruháznak be mint az amerikaiak, s még a közvetlen külföldi tőkebe­fektetések területén is, hacsak orrhosszal, de uniós válallatok vezetnek. Lásd Jürgen Rüttgers: Europa - Erbe und Auftrag. Bonn, Zentrum für Europäische Integrationsforschung, C 28 1998. 8. o. 3 Kühnhardt, Ludger: Europa in den Kräftefeldern des 21. Jahrhubderts: Grenzen, Aufgaben, Handlungsfähigkeiten. Bonn, Zentrum für Europäische Integrationsforschung, C 22 1998.13. o. Bár Künhardt itt a „külpolitikai akaratunió" (aussenpolitische Willensunion) kifejezést használja, helyénvalóbbnak tűnt a „külpolitikai akaratközösség" megnevezés tudatos használata. 4 Santer, Jacques: The EU in the 21 st century: Political dwarf or world actor? Bologna, The Bologna Cen­ter of the Johns Hopkins University, 23 April 1998 (előadás kézirata) 5 Wessels, Wolfgang: Von der EPZ zur GASP - Theeorienpluralismus mit begrenzter Aussagekraft. In: Die Gemeinsame Aussen- und Sicherhdtspolitik der Europäischen Union: Profilsuche mit Hindernissen (Hrsg. Elfriede Regelsberger) Bonn, Europa Union Verlag, 1993. 6 Lásd még Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris-Századvég, Budapest, 1995. 7 A szerződési helyek megnevezésekor a szerződések új konszolidált változatának számozását vettük alapul úgy, hogy a régi számozás zárójelben szerepel. Lásd Treaty on European Union. Treaty establishing the European Community: Consolidated versions. (Brussels), General Secretariat of the European Union, Information Policy, Transparency and Public Relations, (1999) és Klaus-Dieter Borchardt: Das ABC des Gemeinschaftsrechts. Brüssel, Europäische Kommission - Generaldirektion Bildung und Kultur, 1999. 111-114. o. 8 Továbbiakban RSZ. 9 Ginsberg, Roy H.: Conceptualising the EU as an International Actor: Narrowing the Theoretical Capability-Expectations Gap. In: Journal for Common Market Studies. September 1999, Vol. 37. No. 3., 432. o. 10 Bár itt a nemzetközi szervezetek elméletével nem foglalkozhatunk bővebben, érdemes a jobb ért­hetőség kedvéért a nemzetközi kormányközi szervezetek leírására a következő definíciót alkal­mazni: a nemzetközi szervezetek olyan intézmények, amelynek tagságában, finanszírozásában, tevékenységi körében legalább három vagy több állam vesz részt. Ezen államok között kötött nem­zetközi jogi szerződéssel jönnek létre és ezen szerződéses jogi alap alapján saját szervekkel, kom­petenciákkal és személyi állománnyal rendelkeznek. Lásd Reinhard Meyers: Grundbegriffe, Strukturen und theoretische Perspektiven der internationalen Beziehungen. In: Grundwissen Politik. Bonn, Bundeszentrale für politische Bildung, 1993 (Studien zur Geschichte und Politik Band 302) 310. o. 11 MacLeod, I.-Hendry, I. D.-Hyett, Stephen: The External Relations of the European Communities: A Manual of Law and Practice. Oxford, Clarendon Press, 1998 (Oxford European Community Law Series) 25. o. 12 Lásd a bécsi egyezmény 305 (1) f. cikkét és IX-es mellékletét. 13 Lásd bővebben Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996, 26-27. o. 14 Európai Bíróság ítélete C-327/91 Franciaország versus Bizottság (1994) ECR 1-3641, 24. bekezdés. 15 MacLeod et al. i. m. 33. o. 100 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom