Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Kiss J. László: "Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya
ságok közötti kapcsolatok mennyiségi növekedése és minőségi megváltozása: a szállítás és kommunikáció területén végbemenő drámai átalakulás, a külföldi közvetlen beruházások, a multinacionálisán szervezett termelés növekedése, a tőke és a know how szabad áramlása, az egyének, csoportok, társadalmi szereplők, vállalatok között a határokon átnyúló kapcsolatok „hálózatainak" kialakulása. Külföldön a közvetlen beruházások gyorsabban növekednek, mint a világkereskedelem, s az államok közötti kereskedelem növekvő hányada a globálisan tevékenykedő konszernek belső kereskedelmévé válik. A világkereskedelemnek ma több mint kétharmada intraindusztriális, cégeken belüli kereskedelem. Ezzel a fejlődéssel a kormányok és gazdaságok között a függőségek és interdepen- denciák hálózata alakult ki, melyet az állami szereplők olykor befolyásolhatnak, de számos esetben erre nem képesek. Az új feltételek között a demokratikus felelősségnek és a megválasztottak potenciális visszahívhatóságának egy meghatározott territóriumon belül szerveződött és a görög demokráciától a modem időkig átívelő gyakorlata mind nehezebben érvényesíthető. A kormányok többé nem tehetőek egyértelműen felelőssé azokért a folyamatokért, melyek a gazdaságok és társadalmak összefonódása következtében az államok sokaságában egyidejűleg jelentkeznek, s amelyeket autonóm szereplők alakítanak. A globalizálódás tehát azzal fenyeget, hogy aláássa a területileg szervezett demokratikus kontrollmechanizmusok hatékonyságát. A politikai közösségek szempontjából az egyik lényegi változás a földrajz csökkenő szerepében a politika, a termelés, a pénzügyek deterritorializálódásában rejlik. Az ókor városállamaitól a modem nemzetállamig a tér és a távolság meghatározott szerepet játszott az identitások kialakulásában. A mezőgazdasági, majd az ipari termelés bázisán működő társadalmak materiális jellegűek voltak, a termelés egy meghatározott területhez kötődött, az információ és az ember mobilitása rendkívül alacsony szinten volt. A föld, a territórium birtoklása és annak ellenőrzése a hatalom lényeges alkotórészét jelentette. Az emberek térbeli közelsége, a nemzeti nyelv és kultúra egy meghatározott terület keretein belül kedvezett egy homogén közösség - Benedict Anderson kifejezésével élve az „elképzelt közösségek" (imagined communities) - kialakulásának. Természetesen voltak korábban is globális kommunikációs mechanizmusok például az aranyalap vagy a francia nyelvnek mint a diplomácia nyelvének az elterjedése, de ezek nem gyakoroltak jelentős hatást a mindennapi életre. A XX. század végén a kereskedelmi kapcsolatok globalizálódása, az információtovábbítás és a szállítás költségcsökkenése, az emberek mobilitásának megnövekedése, a gazdagság és szegénység migrációs mozgalmai, az üzleti tevékenység dematerializálódása, a tőke mobilitása, a face-to-face személyes kapcsolatokkal szemben a kommunikáció absztrakt eszközeinek az elterjedése stb. olyan világ kialakulásához vezet, amely a térbeli közelség logikáját a világgazdaság funkcionális logikájával állítja szembe.16 „Új világrend" felé, avagy az állam cs a globalizálódás változó viszonya 1999. tavasz-nyár 55
