Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? tradíciókat és érvényesíthesse az emberi jogokat, viszont ilyen „»emberi jogi diktatúra« csupán az alapvető jogok megsértésével jöhetne létre".150 Úgy véljük, ezek az ellentmondások nem feloldhatatlanok. Összeegyeztethető egymással az univerzális értékek, illetve a civilizációk és kultúrák közötti különbségek léte és elismerése, sőt éppen az előbbi segítheti elő az utóbbit. A globalizáció egyáltalán nem kell, hogy globális (univerzális) kultúrához vezessen. (Újabb paradoxon, hogy amíg sokan „amerikai kultúrimperializmusról" beszélnek, amely kiterjeszti hatalmát az egész világra, addig mások éppen az amerikai kultúrát látják veszélyeztetve a multikultu- ralizmus által. Sarkítottan téve fel a kérdést lehet, hogy „amerikai kultúra" egyre inkább csak Amerikán kívül létezik, míg Amerikán belül a multikulturalizmus fokozatosan háttérbe szorítja?) Ellenkezőleg: a globalizáció egyik következménye lehet a különböző civilizációk és kultúrák közötti kommunikáció kialakulása, egy közös értékeken alapuló „univerzális beszédmód" révén. Ehhez ugyanakkor az is szükséges, hogy a multikulturalizmus és a hozzá kapcsolódó kulturális csoportidentitások ne kirekesztők legyenek, hanem ellenkezőleg: befogadók, a másságot, a más értékeket tolerálok és magukba építők. Csak ezen a módon remélhetjük, hogy a XXI. század nem a globalizáció és a kulturális relativizmus közötti ellentétek további éleződésének, újabb súlyos konfliktusok kirobbanásának a százada lesz. Jegyzetek 1 Wallerstein, Immanuel: After Liberalism. The New Press, New York, 1995.165-166. o. 2 Heller Ágnes: Életképes-e a modemitás7 Latin Betűk, Debrecen, 1997. 9. o. Heller a modernitás alapvető paradoxonjának azt tartja, hogy alapelve a szabadság, annak azonban éppen az a lényege, hogy semmi sincs megalapozva. 3 Ezt a kérdést járja körül Benjamin Barber híres munkája: Jihad versus McWorld: How the planet is both falling apart and coming together and what this means for democracy. Times Books, New York, 1995. 4 Friedman, Jonathan: Global System, Globalization and the Parameters of Modernity. In: Mike Featherstone, Scott Lash and Roland Robertson (szerk.): Global Modernities. SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, 1995. 69-90. o. 5 Ennek a kritikának természetesen megvannak az elmélettörténeti előzményei, mégpedig az újbaloldal kapitalista világrendszerrel szemben hangoztatott, több évtizedre visszanyúló kritikájában, amely most a globalizációval szembeni kritika formáját is ölti. Samir Amin például a globalizáció egyik következményének a „globális felfordulást" tartja. Lásd Amin, Samir: Globalizáció vagy globális polarizálódás? Eszmélet, 33. szám, 1997. tavasz, 4-15. o. 6 Rodrik, Dani: Sense and Nonsense in the Globalization Debate. Foreign Policy, Summer, 1997. 20. o. 7 Szántó Borisz: Hozzászólás a „Mai civilizációs elméletek" témakörhöz. In: Civilizáció az ezredfordulón. Friedrich Ebert Alapítvány kiadványa, Budapest, 1997. 84. o. 8 Smith, Anthony D.: Nations and Nationalism in a Global Era. Polity Press, Cambridge, 1998.1-7. o. 9 Az antropológiai, szociológiai, szociálpszichológiai, pszichoanalitikus kultúraértelmezések, az univerzalista-evolucionista civilizációelméletek, a világrendszer és a kultúra összefüggéseit vizsgáló elméletek áttekintését lásd Rostoványi Zsolt: Megjegyzések a civilizáció és a kultúra fogalmainak értel1999. tavasz-nyár 39
