Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Rostovámji Zsolt mezéséhez. Kézirat, BKE 1996, illetve Rostoványi Zsolt: Civilizációik), civilizációs elméletek és a posztmodem világrend(etlenség). Civilizáció az ezredfordulón i. m. 29^8. o. 10 Wallerstein, Immanuel: Geopolitics and Geoculture. Essays on the changing world-system. Cambridge University Press, Cambridge, 1992.160. o. 11 Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Századvég Kiadó, 1994.180. o. 12 Cerny, Philip G.: Globalization and the changing logic of collective action. International Organization, 1995. őszi szám, 595. o. 13 McGrew, Anthony: A Global Society? In: Hall, Stuart - McGrew, Anthony (szerk.): Modernity and its Futures. Polity Press in Association with the Open University Cambridge, Oxford, 1994. 65- 66. o. 14 Giddens, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.128. o. 15 Harvey, David: The Condition of Postmodemity. Blackwell Publishers, Cambridge, Massachusetts, USA, Oxford, UK, 1995. 240. o. 16 Cerny, Philip G.: Globalization and the changing logic of collective action i. m. 596. o. 17 Sachs, Jeffrey: International Economics: Unlocking the Mysteries of Globalization. Foreign Policy, Spring 1998 18 Simái Mihály a globalizálódást olyan „univerzális folyamatok összességeként" definiálja, mint „a tudományos és műszaki átalakulás, az államok integrálódásának erősödése a tömegkommunikáció, az információáramlások, a világkereskedelem, a nemzetközi tőkeáramlás, a termelés és a fogyasztás homogenizálódása, szabványosodása, a transznacionális társaságok üzleti műveletei, a piacok összekapcsolódása, és az államközi szervezetek tevékenysége nyomán". Lásd: A rendszerváltás, az állam és a globális változások. In: Globalizáció és nemzeti érdek. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1997. 75. o. 19 Bell, Daniel: The Cultural Contradictions of Capitalism. Heinemann Educational Books Ltd, London, 1979 20 Vámos Tibor: Neumann Jánostól Bill Gatesig. Informatika és világtársadalom. Társadalmi Szemle, 1998. 4. szám. 88. o. 21 A világméretű információs társadalom. Az UNESCO 1996. májusi előterjesztése. In: Bognár Vil- mos-Fehér Zsuzsa-Varga Csaba (szerk.): Mi a jövő? Az információs társadalom és a magyar kezdeményezések. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Országos Rádió és Televízió Testület, HEA Stratégiakutató Intézet, 1998. 95. o. 22 Wriston, Walter B.: Bits, Bytes, and Diplomacy. Foreign Affairs, September/October 1997.172. o. 23 Nye, Joseph S. Jr.: In Government We Don't Trust. Foreign Policy, Fall 1997.104. o. 24 Havass Miklós: Paradigmaváltások. Magyar Tudomány, 1995. 6. szám, 690. o. 25 Vámos Tibor: Bizonytalanság és új racionalitás. Magyar Tudomány, 1994.10. szám, 1211. o. 26 Japán Telekommunikációs Tanács: Reformokkal a 21. század intellektuális társadalma felé. In: Bognár Vilmos-Fehér Zsuzsa-Varga Csaba (szerk.): Mi a jövő? i. m. 33. o. 27 Toífler, Alvin: Hatalomváltás. Tudás, gazdagság és erőszak a XXL század küszöbén. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1993. 9. o. 28 Luke, Timothy W.: New World Order or Neo-world Orders: Power, Politics and Ideology in Informationalizing Glocalities. In: Mike Featherstone, Scott Lash and Roland Robertson (szerk.): Global Modernities i. m. 91. o. 29 Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó, 1994. 30 Sachs, Jeffrey D.: Mi is az a „sokkterápia"? Magyar Szemle, 1995. július, Consolidating Capitalism. Foreign Policy, Spring 1995. 31 Sachs, Jeffrey: International Economics: Unlocking the Mysteries of Globalization. Foreign Policy, Spring 1998 40 Külpolitika
