Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Rostoványi Zsolt teljesen jelentkezett (még ha a különböző demokráciaértelmezésekben mutatkoznak is sokszor nem is jelentéktelen különbségek), s komoly hiba lenne a perifériákon és félperifériákon a csoportok, közösségek, kisebbségek markáns, a nemzetközi rendszer szintjén is érzékelhető és a nemzetközi rendszer folyamatait erőteljesen befolyásoló előretörését kizárólag „premodem" tényezőknek tulajdonítani! A globalizáció folyamata meglehetősen ellentmondásosan hat a kulturális csoportidentitásokra, köztük is az egyik legjelentősebb nemzeti identitásra. A nemzetállam említett eróziója eleve bomlasztja a nemzeti identitást, s ezt a folyamatot erősíti fel a tömeg-, illetve fogyasztói kultúra terén tagadhatatlanul megnyilvánuló globalizációs, illetve homogenizációs folyamat. A nemzeti identitás gyengül, széttöredezik, fokozódik a nemzeti kultúrák sebezhetősége, külső hatásokkal szembeni védtelensége, ugyanakkor az említett nemzetek „feletti" és „alatti" szereplőkhöz kötődő kulturális csoportidentitások erősödnek. A modernizáció, pontosabban maga a modemitás eleve számottevő változásokat eredményez az identitásokban. A nagymértékű áramlások, a modem társadalmi strukturálódás és más tényezők következtében a korábbi koherens, szilárd határokkal rendelkező identitások törékennyé, képlékennyé, instabillá válnak, különösen a modem társadalmakat az úgynevezett többes vagy többszörös identitások kialakulása jellemzi.80 A globalizáció ezzel ellentétes irányú folyamatot is indukál: a fenyegetettség, kiszolgáltatottság hatására felerősödik a globalizációval való szembenállás, a globalizáció folyamatával való erőteljes szembefordulás, ami viszont a nemzeti, illetve más lokális, partikuláris, nativista csoportidentitások megerősödését eredményezi. Egyetértünk ugyanakkor azzal az állásponttal, hogy a globalizáció nem egyszerűen lerombolja a nemzeti, a lokális identitásokat, hanem párhuzamosan új globális és új lokális identitásokat hoz létre.81 A globalizáció ellenében felerősödő nemzeti identitás hátterében paradox módon nagyon is pragmatikus, gazdasági okok húzódnak meg. A gazdasági globalizáció folyamata ugyanis amellett, hogy határozottan uniformizálja a gazdaságot, minimálisra csökkenti azoknak az eszközöknek a szerepét, pontosabban a hatékonyságát (például adó- és kamatláb-politika), amelyekkel az egyes államok saját nemzetgazdaságaik folyamatait, alakulását befolyásolhatják. A nemzetgazdaságok egyre inkább kiszolgáltatottak a gazdasági globalizáció folyamatának. Szinte természetes az ellenreakció: a globalizáció ellenében felerősödő renacionalizáció, a protekcionizmus, a (nemzetgazdasági érdekek fokozódó védelme. A nemzeti identitás erősödését a kulturális érvek mellett gazdasági érvek is támogatják. Az elmúlt években az identitások reneszánszának, reaktivizálódásának lehetünk tanúi. „Premodem" és „posztmodem" identitások sora éledt újjá, illetve erősödött meg rendkívül látványosan, köztük olyanok, amelyek korábban már véglegesen eltűnni látszottak a nemzeti-állami, illetve bizonyos modem társadalmi identitások keretei között. 22 Külpolitika
