Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? Etnikai, törzsi, faji, vallási, nemi identitások állnak szemben egymással, némelyek - mint a modem társadalmak szubkulturális identitásai - viszonylag „békésen", mások többé-kevésbé erőszakosan. Az eltérő identitású közösségek konfrontálódásának új vonása, hogy az egyéb eredetű (szociális, gazdasági, politikai) ellentmondások és ellentétek mind gyakrabban kulturális szembenállás, etnikai, vallási, nyelvi stb. ellentétek formáját öltik a centrumban (katolikus-protestáns „hitvita" Eszak-Irországban, baszk szeparatizmus stb.), a félperiférián (muszlim-szerb-horvát konfrontáció82 stb.) és a periférián egyaránt. Multikulturalizmus, etnicitás A kilencvenes évek nemzetközi rendszerének egyik meghatározó jellegzetessége a multikulturalizmus szerepének számottevő megnövekedése. A szakirodalom a multikultura- lizmust általában a posztmodemhez (posztmodernizmushoz) köti, mint ami szervesen következik a „nagy elbeszélések" iránti bizalmatlanságból, az univerzalizmussal szemben a különbség, a „másság" hangsúlyozásából. A multikulturalizmus először az Egyesült Államokban, tudományos formában az amerikai egyetemeken jelent meg - nem véletlenül nevezi a posztmodernizmussal foglalkozó terjedelmes antológia elsősorban oktatási programnak83 -, szoros összefüggésben a hatvanas évektől erősödő „szabadságtörekvésekkel" a feketék, a nők és egyéb etnikai, társadalmi, vallási stb. csoportok, „kisebbségek" részéről. Az akadémiai szférában egyfelől heves vita bontakozott ki a kérdésről (egyebek mellett a „faji" vagy „etnikai" kategóriák alkalmazhatóságáról), másfelől megjelentek az oktatásban és kutatásban különféle, általában a „kulturális tanulmányok" (Cultural Studies) új diszciplínájához tartozó „tanulmányok" (Women's Studies, Gender Studies, Black Studies stb.). Jóllehet új néven - multikulturalizmus -, azonban korántsem új fogalomról van szó. Az Egyesült Államokban évtizedek óta vita folyik az amerikai társadalom jellegéről az amerikanizáció, az asszimiláció, az „olvasztótégely" (melting pot) teoretikusai, illetve a „kulturális pluralizmus", az etnikai pluralizmus hívei között.84 A kulturális pluralizmus hívei szerint „a demokrácia nem a különbségek eltörlését, hanem épp e különbségek kibontását és megőrzését jelenti"85, ezért a különböző etnikumok kultúrájának megőrzésére kell törekedni. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján végbement események, a kétpólusú nemzetközi rendszer szétesése nyomán felgyorsult fragmentációs-dezintegrációs tendenciák „felértékelték" és új megvilágításba helyezték a multikulturalizmus kategóriáját. A multikulturalizmus ugyanis mind jobban behatolva a politikai szférába a hidegháború utáni nemzetközi rendszer egyik meghatározó kategóriájává vált. Ennek is tulajdonítható, hogy a kultúra - mint említettük - napjaink nemzetközi rendszerében kiemel1999. tavasz-nyár 23
