Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? ború utáni nemzetközi rendszer megragadására irányuló vitában41 a másik fél kritikáján túlmenően a nemzetközi rendszer említett paradoxonját vizsgálná. Ezek közé tartozik Rosenau említett munkája vagy Stuart Kaufman tanulmánya42. Utóbbi a konszolidáció és fragmentáció közötti skálán vizsgálja különböző tényezők nemzetközi rendszerre gyakorolt hatását, mégpedig az elméletekben „megszokott" tényezőkön túlmenően a nacionalizmust, identitást vagy multikulturalizmust is bevonva az elemzésekbe. Még mindig többségben vannak ugyanakkor azok, akik vagy teljesen elvetik a „kulturalista" megközelítéseket, vagy legfeljebb csupán a realizmus kiegészítőjének tartják azokat.43 Létezik-e globális vagy világkultúra? A nemzetközi rendszerben az utóbbi időszakban végbemenő civilizációs-kulturális folyamatok a globalizációval ellentétes irányban hatnak: a lokalizációt, fragmentációt erősítik. Ennek látszólag ellentmond egy globális vagy világkultúra léte. A globalizációval szorosan összefonódó információs és kommunikációs „forradalom" hatására ugyanis kialakult egy látszólag mind homogénebb „világkultúra". Egyes álláspontok szerint ez a globális kultúra az amerikai kultúra hegemóniájának, a „kulturális imperializmusnak" a következménye. („Coca-Cola kultúrának", „McDonaldization"-nak vagy „CocaColonization"-nak is nevezik.) Ez a „Coca-Cola-kultúra... meglehetősen anti- intellektuális, de legalábbis nyomorultul elhanyagolja annak a támogatását, amit hagyományosan... szellemi értékeknek nevezünk".44 „Ha ez a kultúra, akkor a pokolba vele!" jelenti ki határozottan John Lukács.45 A globális- vagy világkultúra létével kapcsolatban azonban több ellenvetés is tehető.- Az amerikai fogyasztói, illetve tömegkultúra a kultúrának csak egy kis területét fedi le, a kultúrákat, civilizációkat viszont nem homogenizálja. Ezek ugyanis nagyrészt olyan technikák, amelyek magát a kultúrát komolyabban nem befolyásolják, illetve maguk idomulnak a különböző kultúrák normáihoz. A civilizációk és kultúrák közötti kommunikáció, interakciók az elmúlt időszakban egyértelműen erősödtek, s gyakorta aszimmetrikus formát öltenek.- Globális kultúra alatt sokan azt értik, amit a szakirodalom úgynevezett „harmadik kultúráknak" nevez46, vagyis azokat a nemzetállamoktól független, társadalmakat keresztező „transzszocietális" gyakorlatokat, tudásmódokat, intézményeket, kultúrákat, amelyek a kultúra egészéhez, vagy akár egy tényleges „globális kultúrához" képest meglehetősen behatároltak.- Bár vannak jelei egyfajta „posztmodem, kozmopolita kultúrának"47, amely alapvetően művi, kontextus nélküli, tértől és időtől független, technikai természetű múlt és történelem nélküli, egymástól független alkotóelemek elegye, a nemzetállamok még mindig komoly akadályát jelentik egyfajta igazi globális kultúra létrejöttének, inkább 1999. tavasz-nyár 13
