Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezsői Kálmán felé. Ilyen csatornák mindeddig nem léteztek szükségszerűen a közép- és kelet-európai országokban, és ha egyes országokban megvoltak már korábban is, akkor más funkciókat láttak el. Ugyanilyen fontossággal bírnak azok a kommunikációs csatornák, amelyek lakosság felé irányulnak, azért, hogy az állampolgárok megismerhessék, mit várhatnak az EU-tagság- tól. 6.1.4. Az EU-tagságra való felkészülés igényli a nemzeti adminisztráció gyors és átfogó reformját, jelentős változásokat követel meg ennek irányítási struktúrájában és munkamódszereiben. A kommunikáció javítására a minisztériumok között is szükség van, ugyanis a csatlakozási tárgyalásokon és később, a tagság feltételei között már a javított koordináció révén kell irányítani a minisztériumok mindazon tevékenységét, amelyek az unió politikájának hazai megvalósításával foglalkoznak. A korábban csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a szükséges koordináció más a csatakozás előtt, mint amire a csatlakozás után van szükség. Rendszerint a külügyminisztériumok azok, amelyek elveszítik azt az általános felelősséget, ami a más országokkal fenntartott kapcsolatokban addig rájuk hárult. A nemzeti kormányzatoknak tehát a csatlakozás után olyan rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek képesek kezelni az ország sokszintű kapcsolódását az unió intézményeihez. Az ilyen kapcsolódásnak gyorsnak és arra is képesnek kell lennie, hogy időben felismerje és megoldja az olyan minisztériumok közötti vitákat, amely intézményeknek megvannak a saját kommunikációs vonalai és kapcsolatai Brüsszelben. 6.2. A tárgyalási szakasz A tagságra való felkészülés nem lesz teljes, hacsak a csatlakozni kívánó országnak nem sikerül megfelelően felkészülnie a csatlakozási tárgyalásokra. A felkészülésnek négy alapeleme van: a) a tárgyalások menetének végiggondolása; b) a tárgyalási pozíció felmérése; c) a stratégia kialakítása és a győztes taktika megjelölése; d) a szakértői csoport és a tárgyalási képesség kialakítása. A csatlakozással kapcsolatos bármilyen tárgyalási stratégia alapelvének annak kell lennie, hogy ezeken a tárgyalásokon kevésbé a hagyományos értelemben vett alkudozások, sokkal inkább a vizsgálatok és elemzések dominálnak majd. 6.2.1. A tárgyalások menetének végiggondolása. A korábbi tárgyalások tapasztalatai azt mutatják, hogy a valódi egyezkedések az elnökséggel és a bizottsággal folyó tárgyalások során történnek és kevésbé a tagországok képviselőivel lezajló konferenciákon. Ezek a megbeszélések, találkozók igen formálisan zajlanak, mindkét fél arra szorítkozik, hogy felolvassa az előre elkészített nyilatkozatait. Figyelembe véve a bizottság csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos feladatainak jellegét és a bizottság főigazgatóságainak technikai orientáltságát, a tagságra pályázó ország nagyobb eséllyel hidalhatja át a nézeteltéréseket, ha érvelését úgy fo46 Külpolitika
