Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek Az EU-csatlakozás összetett folyamat, és a tagságra pályázó ország részéről nemcsak komoly erőfeszítéseket igényel, hanem egy saját stratégia kidolgozását is. A csatlakozni kívánó országnak ki kell dolgoznia a tagságra vonatkozó saját modelljét és önálló stratégiáját, aminek révén át tudja venni az unió jogrendszerét. A korábbi csatlakozások tapasztalatai is azt mutatják, hogy a tagsághoz szükséges feltételek sikeres adaptációját nem lehet biztosítani az acquis communautaire egyszerű másolásával. Emiatt nagy a jelentősége annak, hogy világos legyen az az összetett folyamat, amely a közép- és kelet-európai országok esetében még néhány speciális részletet is magában foglal. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve a közép- és kelet-európai országoknak nagy vonalakban a következő politikai stratégiát kellene kialakítaniuk az EU-hoz való csatlakozás elősegítése, illetve megvalósítása érdekében: 6.1. Az előkészítő szakasz 6.1.1. A kezdeti megismerési és értékelési feladatokat olyan szükséges lépéseknek kell követnie, amelyek egy prioritásokkal és időrenddel rendelkező problémamegoldó politika részei. a) Az acquis communautaire és az acquis politique megismerése. Ezt szolgálta az 1995- ben összeállított Fehér könyv is, amely viszont csak alapja lehet ennek a folyamatnak, ugyanis ez a dokumentum nem tartalmaz minden szempontot. A szükséges változtatások a jogi rendszerben, a társadalombiztosítási rendszerben, az adórendszerben meghaladhatják az egységes belső piachoz való alkalmazkodás mértékét. b) A saját alkotmány, a törvények és szabályozások, valamint a különböző politikák átvilágítása és egyben összevetése az EU-éival. ej A gazdaság erősségének és gyengeségének felmérése és az ennek megfelelő politika átalakítása azért, hogy ahol erre lehetőség kínálkozik, előnyt lehessen szerezni, a gyengeségek pedig korrigálhatóak legyenek. d) A statisztikai rendszer felülvizsgálata fontos lépés a gazdaságpolitika helyes irányítása és az eredmények értékelhetősége szempontjából. Ez egyben meghatározza az unió költségvetéséhez való hozzájárulás és az abból való részesedés mértékét, valamint lényeges az unió elmélyülő integrációjában való részvételhez is. 6.1.2. A nemzeti adminisztráció képességeinek kiértékelése azzal kapcsolatban, hogy miként tud érvényt szerezni az acquis communautaire átvételének, valamint részt venni a az unió brüsszeli döntéshozatali mechanizmusában. Mindezek miatt is nagy jelentősége van az állami adminisztrációban foglalkoztatottak folyamatos képzésének és felkészítésének az EU- normákra és követelményekre. 6.1.3. A kommunikációs stratégia kidolgozása. Mivel az acquis communautaire a korábbiakhoz képest közvetlenebbül és sokkal komolyabban fogja érinteni a gazdaságot, s az állami köztisztviselőknek az EU-csatlakozás után saját országuk gazdasági ágazatait kell képviselniük, és ezek érdekeit kell a korábbiaknál sokkal hatékonyabban támogatniuk, szükséges, hogy további kommunikációs és konzultációs csatornák alakuljanak ki a magánszektor 1998. ősz 45
