Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek b) Rugalmas átmeneti megállapodás.10 A megegyezés szerint az időszaki korlátozó szabályokat azt követően megszüntetik, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találnak. Amennyiben nem találnak ilyen megoldást, akkor a korlátozás csak a csatlakozást követő meghatározott időszakban alkalmazható. c) Az acquis communautaire kiterjesztése.11 A csatlakozási szerződésben foglaltakkal összhangban az unió politikájába új elemet építenek be, amely elsősorban a frissen felvett tagország érdekeit szolgálja, ám ugyanakkor előre tisztázzák, hogy ez az elem csak átmenetileg működik, és az egész rendszer várható felülvizsgálata, illetve átalakítása során ilyen formájában meg is szűnhet, még akkor is, ha a feltételek az újonnan csatlakozó országban nem változnak meg. d) Az aquis communautaire interpretációja (egyetértés az egyet nem értésről).12 A közösségi jogszabályok egyes elemei olyanok, hogy lehetséges az eltérő értelmezésük. A csatlakozási szerződésben a bizottság és az újonnan csatlakozó ország elismeri a köztük lévő jogértelmezésbeli nézeteltérés létezését és a további jogvitát, ugyanakkor az újonnan csatlakozó ország a saját értelmezése szerint folytathatja a jogalkalmazást. e) Tudományos értékeléseken alapuló későbbi megállapodás.13 A nyitott végű értelmezések technikájához tartozik az, hogy bizonyos igen bonyolult kérdések megoldását a tudományos vizsgálatok későbbi eredményeitől teszik függővé. fi Az aquis communautaire földrajzi korlátozása.14 A csatlakozási szerződések tartalmazhatnak olyan pontokat amelyek szerint az EU-jogszabályok bizonyos földrajzi területen különleges okok miatt csak korlátozottan alkalmazhatóak, illetve érvényesülnek. A kivételeknek két formája van, egyrészt azt lehet kikötni, hogy az EU-jogszabályok nem érvényesek hacsak másként nincs meghatározva, másrészt pedig azt, hogy ezek érvényesek, kivéve ott, ahol a derogációkat meghatározták. Az előbbi esetben az acquis communautaire nem-alkalmazása meghatározatlan időre szól, míg a másik esetben a kivételes helyzet felszámolható. 5.3. A szerződések feltételeinek főbb jellemzői Az eddigi kibővítések és csatlakozási szerződések összehasonlítása és tipizálása szinte lehetetlen feladat nemcsak gazdasági, hanem jogi szempontból is. Éppen ezért csak bizonyos főbb, általánosabb jellemzők, az átmeneti időszakok hosszúsága és a derogációk jellege az, ami jelzésértékű lehet majd az unió keleti kibővítése számára is: a) a leglényegesebb derogációk nem a csatlakozási szerződések fő részében, hanem a mellékletként szereplő jegyzőkönyvekben és nyilatkozatokban szerepelnek; b) a jegyzőkönyveknek és nyilatkozatoknak a szűk, vagy technikai kérdéseket érintő legtöbb kikötése a kiegészítő információk és speciális kivételek kategóriájába sorolható; c) nem okozott meglepetést, hogy a legtöbb derogációt a mezőgazdaság és az adózás területén biztosították, noha nem ez a két kérdéskör volt a legnehezebb a tárgyalási és megegyezési folyamatban a legtöbb ország esetében; 1998. ősz 43
