Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Regionalizmus és decentralizáció Európában fejlesztési programok kivitelezését a Gazdaságstratégiai Minisztérium végzi, amely a fő célnak a nagyvállalatok megmentését, a munkahelyek stabilizálását tekinti. A garamszent- benedeki alumíniumkohó és a kassai vaskombinát konszolidálására 15 milliárd koronát költöttek, jelentős külföldi tőkét ruháztak be, és adókedvezményeket léptettek életbe. A regionális támogatások másik formája az előbbinél összehasonlíthatatlanul szerényebb eszközökkel a felszámolt vállalatok munkaerő-állományának átképzését szolgáló programok. A harmadik terület, amelyre nagy figyelmet fordítanak, a szlovák térségek és vállalatok ajánlása a külföldi befektetőknek. A marketingprogramot a külföldi befektetéseket koordináló nemzeti ügynökség gondozza. Bulgária és Románia érdekes módon az új területfejlesztési politika előkészületei során nagy hangsúlyt helyez az európai integrációs kapcsolatok fejlesztését is elősegítő intézmény- rendszer kialakítására. Ez a törekvés annak köszönhető, hogy mindkét ország kormányszervei érzékelik, hogy a piacgazdaság gyenge megalapozottsága miatt az unió támogatására elsősorban a regionális fejlesztési programokban számíthatnak. Bulgáriában például a Fekete-tenger partvidékére, a Duna menti térségre, a határ menti területekre és a hegyvidéki régiókra készültek új fejlesztési koncepciók (Geshev, 1997). A bolgár kormány regionális fejlesztési stratégiájának középpontjában a közösségi beruházások egyenletes területi elhelyezésének szorgalmazása, a regionális különbségek mérséklése, a szerkezetátalakítás és a határ menti együttműködések ösztönzése áll. Megkezdődött az intézményrendszer átalakítása is, 1996-ban a regionális politika összehangolására kormánybizottság alakult. Romániában az 1997-ben elkészült, PHARE-finanszírozásü regionális fejlesztési koncepciótervezet az Európai Unió alapelvei és regionális programozási módszertana alapján szándékozik középtávon kialakítani az ország új területfejlesztési programját, megteremteni a fejlesztés központi és regionális intézményeit (Green Paper...). Az Európai Unió reformcsomagja (Agenda 2000) számításba veszi a társult kelet-európai országok támogatását. 2000-2006 között a strukturális kiadások egyhatod részét kívánják az új tagállamoknak folyósítani, a programidőszak végén támogatásuk a kiadások 30 százalékát éri majd el. Mivel az új tagállamok az elmaradott térségi célcsoportokba tartoznak majd, és többségük viszonylag kis méretű, az unió nem tervezi az országokon belüli megkülönböztetett támogatási térségek kialakítását a közösségi finanszírozás céljaira. A belső különbségek mérséklésének feladatait az egyes majdani tagországok általános teljesítőképességének a javításával kívánja megoldani. A kelet-közép-európai országokban tapasztalható jelentős és növekvő területi különbségeket a nemzeti kormányoknak kell mérsékelniük saját intézményrendszerükön keresztül. A csatlakozásig azonban az országok többségének Magyarországot leszámítva számtalan jogi, pénzügyi és intézményi feladatot kell még megoldania (5. táblázat). Kelet-Közép-Európában a regionális politika tartalmának a kidolgozása, szervezeti rendszerének és eszközeinek a meghatározása, e részpolitika önálló társadalmi-gazdasági erőtérként való megjelenítése és betagolása a modernizációs feladatok közé a jövőben különféle 1998. ősz 21
