Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában

Regionalizmus és decentralizáció Európában fejlesztési programok kivitelezését a Gazdaságstratégiai Minisztérium végzi, amely a fő cél­nak a nagyvállalatok megmentését, a munkahelyek stabilizálását tekinti. A garamszent- benedeki alumíniumkohó és a kassai vaskombinát konszolidálására 15 milliárd koronát köl­töttek, jelentős külföldi tőkét ruháztak be, és adókedvezményeket léptettek életbe. A regio­nális támogatások másik formája az előbbinél összehasonlíthatatlanul szerényebb eszközök­kel a felszámolt vállalatok munkaerő-állományának átképzését szolgáló programok. A har­madik terület, amelyre nagy figyelmet fordítanak, a szlovák térségek és vállalatok ajánlása a külföldi befektetőknek. A marketingprogramot a külföldi befektetéseket koordináló nem­zeti ügynökség gondozza. Bulgária és Románia érdekes módon az új területfejlesztési politika előkészületei során nagy hangsúlyt helyez az európai integrációs kapcsolatok fejlesztését is elősegítő intézmény- rendszer kialakítására. Ez a törekvés annak köszönhető, hogy mindkét ország kormányszer­vei érzékelik, hogy a piacgazdaság gyenge megalapozottsága miatt az unió támogatására elsősorban a regionális fejlesztési programokban számíthatnak. Bulgáriában például a Fe­kete-tenger partvidékére, a Duna menti térségre, a határ menti területekre és a hegyvidéki régiókra készültek új fejlesztési koncepciók (Geshev, 1997). A bolgár kormány regionális fej­lesztési stratégiájának középpontjában a közösségi beruházások egyenletes területi elhelye­zésének szorgalmazása, a regionális különbségek mérséklése, a szerkezetátalakítás és a ha­tár menti együttműködések ösztönzése áll. Megkezdődött az intézményrendszer átalakítá­sa is, 1996-ban a regionális politika összehangolására kormánybizottság alakult. Romániá­ban az 1997-ben elkészült, PHARE-finanszírozásü regionális fejlesztési koncepciótervezet az Európai Unió alapelvei és regionális programozási módszertana alapján szándékozik közép­távon kialakítani az ország új területfejlesztési programját, megteremteni a fejlesztés köz­ponti és regionális intézményeit (Green Paper...). Az Európai Unió reformcsomagja (Agenda 2000) számításba veszi a társult kelet-európai országok támogatását. 2000-2006 között a strukturális kiadások egyhatod részét kívánják az új tagállamoknak folyósítani, a programidőszak végén támogatásuk a kiadások 30 szá­zalékát éri majd el. Mivel az új tagállamok az elmaradott térségi célcsoportokba tartoznak majd, és többségük viszonylag kis méretű, az unió nem tervezi az országokon belüli meg­különböztetett támogatási térségek kialakítását a közösségi finanszírozás céljaira. A belső kü­lönbségek mérséklésének feladatait az egyes majdani tagországok általános teljesítőképesség­ének a javításával kívánja megoldani. A kelet-közép-európai országokban tapasztalható je­lentős és növekvő területi különbségeket a nemzeti kormányoknak kell mérsékelniük saját in­tézményrendszerükön keresztül. A csatlakozásig azonban az országok többségének Magya­rországot leszámítva számtalan jogi, pénzügyi és intézményi feladatot kell még megolda­nia (5. táblázat). Kelet-Közép-Európában a regionális politika tartalmának a kidolgozása, szervezeti rend­szerének és eszközeinek a meghatározása, e részpolitika önálló társadalmi-gazdasági erő­térként való megjelenítése és betagolása a modernizációs feladatok közé a jövőben különféle 1998. ősz 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom