Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jordán Gyula: Mao Ce-tung moszkvai tárgyalásai, 1949. december-1950. január
Mao Ce-tung moszkvai tárgyalásai halogatta. Hol a katonai helyzetre hivatkozott, amely úgymond megköveteli Mao jelenlétét, hol a kedvezőtlen nemzetközi politikai következményekre. 1948 júliusában arra hivatkozott, hogy a szovjet vezető elvtársak a gabonabeszolgáltatás kezdetére a helyszínekre utaztak, így Mao nem találkozhatna velük.3 Az egyik ilyen halasztás egybeesett a Kuomintang 1949. január elején tett béketárgyalási javaslatával, amikor ehhez közvetítőnek kérte fel a nagyhatalmakat, köztük a Szovjetuniót. Sztálin azzal érvelt, hogy Mao látogatását az adott körülmények között az ellenség a KKP lejáratására használná fel, azt Moszkvától függő erőként állítaná be. (Ezzel Mao érzékeny pontját is érintette, mivel az mindig igyekezett hangsúlyt helyezni pártja önállóságára.) Végül a szovjet vezetés ez utóbbi érvre utalva úgy döntött, hogy Mao utazására csak az új kínai kormány megalakulása után kerüljön sor. Hogy Sztálin nem a kapcsolatokat kívánta elhárítani, hanem a nemzetközi politikai tényezőkre és a kínai belpolitikai szempontokra volt elsősorban tekintettel, az kiderül az ezekben az években rendkívül intenzív és számos témát felölelő távirat- és üzenetváltásból Sztálin és Mao között. Mao a személyes találkozáskor számos probléma megtárgyalására készült, amelyek egy részét a táviratváltások során tisztázták. Többek között fel kívánta vetni a KKP viszonyának kérdését a Kínán belüli kis demokratikus pártokhoz, egyéb belpolitikai kérdéseket, meg akarta tárgyalni a Kuomintang és Amerika elleni harc stratégiai tervét, a majdani diplomáciai elismerés kérdését a nyugati nagyhatalmak részéről, a gazdasági segítségnyújtást, szakemberek küldését stb. Az 1949. decemberi utazás idejére Mao figyelme elsősorban három témakörre koncentrálódott: először is izgatta az amerikaiak jövőbeli magatartása, egy esetleges konfliktus veszélye. Másodszor, meg akarta szerezni a minél nagyobb szovjet segítséget a helyreállításhoz és a későbbi építőmunkához. Végül kiemelt fontosságiinak tartotta a Szovjetunió és a kuomintangista Kína közötti szerződés felszámolását és helyette egy új szerződés tető alá hozását. Az intenzív táviratváltások mellett magas szintű látogatásokra is sor került. E kapcsolatfelvétel-sorozat A. I. Mikojan 1949. január-februári kínai utazásával kezdődött, ahol Maóval és más kommunista vezetőkkel folytatott tárgyalásokat. Ez akkor hangsúlyozottan helyettesíteni kívánta Mao említett elhalasztott moszkvai látogatását. A január 30-tól február 8- ig tartó tárgyalásai során szinte minden lényeges kérdést érintettek Kína helyzetére, a kínaiszovjet kapcsolatokra vonatkozóan, amelyekről Mikojan későbbi részletes feljegyzése és az ott-tartózkodása során küldött táviratai tanúskodnak.4 A titokban tartott utazást 1949 nyarán követte a Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség szintén titkos moszkvai látogatása, amely már Mao látogatásának előkészítéséül is szolgált. Az alábbiakban a tárgyalássorozathoz kapcsolódó három dokumentum szövegét tesszük közzé. Az első a Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség moszkvai látogatásakor a Sztálinnal folytatott tárgyalásról készült jegyzőkönyv.5 A szovjet-kínai kapcsolatok kialakításában mindig „fontosnak", „meghatározónak" jellemzett találkozóról eddig írásos dokumentum nem állt rendelkezésre. A delegáció 1949. június 26. és augusztus 14. között, tehát még a 1998. nyár 99
