Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
Csizmadia Sándor A másik szint a vallási identitásoknak a kollektív identitások strukturálásában betöltött szerepe. Eszerint a vallási szféra és a geopolitika reálisan számba vehető érintkezési pontja a geopolitikai szereplőknek a vallási identitásra történő időleges vagy állandó hivatkozásában keresendő. Ebben az értelemben tehát a vallási identitás lehet geopolitikai jelenségek gerjesztője, nemzetközi válságok előidéző és elmélyítő tényezője. Noha a vallási és a politikai szféra artikulálódása koronként, kultúránként, társadalmanként változó, a történelemben nemegyszer fordult elő, hogy egy állam geopolitikai helyzetéből adódóan nemcsak a bel-, hanem a külpolitikájában is „instrumentalizálta" a vallást és a vallásos érzületet (pl. a cári orosz birodalom mint az ortodox vallás védelmezője). Napjainkban megfigyelhető, hogy a muzulmán világ peremén elhelyezkedő országok mindegyike feszültségeknek van kitéve. E feszültségeket általában az gerjeszti, hogy a muzulmánok kisebbségben vannak egy nem muzulmán országban (pl. Fülöp-szigetek), vagy éppen ellenkezőleg, hogy egy muzulmán országban nem muzulmán kisebbségek élnek (pl. Szudán). Az iszlám és a nem iszlám világ közötti érintkezési zónák egyszerre foglalnak magukban geopolitikai helyzetekből következő és geopolitikai helyzeteket előidéző tényezőket. A vallási szféra és a geopolitika metszéspontjának egy ugyancsak jellemző esete, amikor a vallási identitás egybeolvad a nemzeti identitással (a síita iszlám és az „irániság" lényegének összekapcsolása Irán nemzetközi magatartásában fontos szerepet játszik). Ebből a szempontból is számtalan tanulságot hordoztak magukban a délszláv válság eseményei. Valójában nem az ortodoxok, katolikusok és muzulmánok közötti vallásháborúról, hanem területi háborúkról volt szó, melyek során az etnikai és nemzeti irredenta nacionalizmusok a kulturális és vallási szférára támaszkodtak, hogy megalapozzák fellépésük kérlelhetetlen jellegét, az etnikai tisztogatással megvalósítható homogén terek kialakítása érdekében. 4.3. Paradigma, folyamat, esemény A geopolitikai módszernek sajátos fogalmakra van szüksége ahhoz, hogy megmagyarázza a nemzetközi kapcsolatok komplex valóságát. A paradigma fogalma módot ad arra, hogy egy általános fogalom alá rendeljük a vizsgált politikai konstrukció vagy ország cselekvésrendszerét, melyet annak geopolitikai horizontja határoz meg. Amíg tehát a paradigma fogalma és a diplomáciai, katonai, gazdasági alrendszerek cselekvési paradigmái azt teszik lehetővé, hogy egy ország geopolitikai helyzetéről és cselekvéseiről szinkronikus metszetet készítsünk egy adott időszakra, a folyamat fogalma a geopolitikai paradigma történeti kialakulásának, működésének és változásainak rövid, közép- és hosszú távú tanulmányozására ad módot. A nemzetközi kapcsolatok területén az esemény úgy jelenik meg, mint két oksági lánc terméke: egy ország geopolitikai paradigmájának és cselekvési alrendszerei hierarchi22 Külpolitika
