Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere kus elrendeződésének, valamint a folyamatnak mint a cselekvési alrendszerek ismétlődésének és változásainak a következménye. 4.3.2. A geopolitikai paradigma. Ahhoz, hogy számba vegyük azt a módot, amely egy ország cselekvéseinek hierarchikus rendjét területek vagy térségek szerint a körülményeknek megfelelően megalapozza, a geopolitikai paradigma fogalmából indulhatunk ki, amely egyszerre fejezi ki az adott ország magatartását, valamint tetteinek sorrendjét és rendjét, de magában foglalja mindenfajta átalakulás vagy változás lehetőségét is. A geopolitikai paradigma egy adott pillanatban prioritások hierarchikus egésze azoknak a céloknak és ellencéloknak a függvényében, melyeket a szóban forgó állam kitűz vagy egyáltalán kitűzhet maga elé (Franciaország geopolitikai paradigmája például nem azonos 1914-ben, 1872-ben vagy 1815-ben, miként Magyarországé sem 1848-ban, 1918-ban vagy 1945-ben). A geopolitika két okból sem redukálható a diplomáciatörténetre. Egyfelől azért nem, mert a geopolitika a hosszú távú problémákat ragadja meg, míg a diplomáciatörténet gyakorlatilag az államok közötti kapcsolatok napi története. Másfelől azért nem, mert egy ország külpolitikája - akár egy hosszú történelmi periódus alatt is -, eltérhet geopolitikai törekvéseitől. A diplomáciai szférát egy bizonyos ideig, napról napra, hétről hétre stb., a politikai konstrukciók közötti viszonyok vagy erőviszonyok határozzák meg. Ebben az értelemben a diplomáciai paradigma az egyik lehetséges eltérést jelentheti a geopolitikai paradigmától. A külpolitika kifejezhet ugyan geopolitikai szándékokat, sőt bizonyos esetekben teljesen egybeesik egy ország geopolitikai paradigmájával (lásd a hitleri Németországot, főként 1937 után), ám sok esetben egyáltalán nem, s ezáltal egy ország nemzetközi irányultságának csupán egyik aspektusát jelenti. A védelmi vagy a biztonságpolitikai paradigmában pontosan tükröződnek egy ország által átélt fenyegetések vagy az ország perspektívái és tervei. (E század folyamán például a francia hadsereg döntő részének az ország keleti határainál történő állomá- soztatása megmutatja, hogy egy ország védelmi rendszerének és katonai tagolódásának elemzésében miképpen tárulnak fel azok a prioritások, amelyeket az ország diplomáciai választásaiban megfogalmaz, visszautalva az alapvető geopolitikai paradigmára). Ily módon tehát a geopolitikai módszer rávilágít a választások és döntések hierarchiájára, a diplomáciai magatartások „pszichoanalizálásával" és a katonai helyzetek áttekintésével lehetővé teszi a nemzetközi szereplők valódi szándékainak a megértését. Ebben az értelemben a paradigmák fogalma fontos és hatékony eszköz a konfliktusok elemzésében. 4.3.2. A folyamatok. A folyamat fogalma a geopolitikában nem pusztán empirikus fogalom. Nem csak arról van szó, hogy történetileg összegezzük a geopolitikai paradigma különböző állomásait és az egymást követő katonai és diplomáciai kifejeződéseit. A folyamat fogalma alatt a belső logika hosszú távú működését is értjük. Egy geopolitikai 1998. tavasz 23
