Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mbit a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere 4.2.2. Nemzet, nemzettudat és nacionalizmus. A kollektív reprezentáció egyik sajátos formája a nemzet. A nemzeti jelenség és annak radikalizálódott változata, a nacionalizmus valójában a XIX. században, az ipari társadalom kezdetén jelentkezett erőteljesen. Az állam és a társadalom feudális formáinak eltűnése tette lehetővé a kollektív identifikáció egy másfajta formájának, a nemzettudatnak a kialakulását. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy országnak nemzeti felszabadító harcot kell folytatnia egy elnyomó hatalommal, általában egy birodalommal szemben. A nemzeti kérdés számos történésze állapította meg, hogy a nemzet először kulturális formában jelenik meg: egy szellemi jelenség, mely az elvesztett kollektív emlékezet visszanyerése, a történelem újraírása, a nyelv rögzítése stb. körül polarizálódik. A nemzetért folytatott harc csak ezután ölt politikai és/vagy fegyveres formát. Az új nemzetek igen gyakran racionalizálnak: a nemzet létrehozásának harmadik szakaszában (a közigazgatáson, az iskolarendszeren, a kötelező katonai szolgálaton, a sajtón stb. keresztül) kovácsolják ki a nemzettudat végső formáját, ami a nacionalizmushoz vezethet. A nacionalizmus elsőrendű geopolitikai tényező, nemcsak azért, mert a nemzeti sajátosság vagy egy közösség maga- sabbrendűségének a megerősítéséről van benne szó, hanem azért is, mert mindig követelőző jellegű: századunkban gyakran irredenta, azaz szüksége van a nemzeti „kirakós játék" hiányzó részeinek a megszerzésére. Az efféle nacionalizmus külpolitikák sorát ösztönözte, és számos háborút idézett elő. Ennek alapján érthető, hogy a nacionalizmus mozgósító erő, főként ha egy megsebzett nacionalizmusról van szó, azaz olyan nacionalizmusról, melynek még van mit megszereznie vagy megőriznie ahhoz, hogy a nemzet a vélt teljesség stádiumába jusson, vagy maradjon. A nemzet homogenizációjának és nacionalizációjának folyamata a világ jelentős részén még nem fejeződött be. Ebben az értelemben a nacionalizmus mint reprezentáció még hosszú ideig geopolitikai tényező marad, akár az általa kiváltott frusztrációk, akár az általa inspirált ambíciók révén: jóslások nélkül is megállapítható, hogy ösztönözni fog még területszerzési ambíciókat, noha az interetatikus összetűzések száma nagy mértékben csökkent a legutóbbi időkben; de újabb országok területi felosztása sem kizárt, nem beszélve az intraetatikus fegyveres konfliktusokról, melyek száma viszont változatlanul magas világszerte. 4.2.3. Vallási identitás és geopolitika. A vallási szférának a világ geopolitikai rendjében játszott szerepe alapvetően két szinten közelíthető meg. Az egyik szint annak a víziónak és küldetésnek a problematikája, melyet egy adott vallás fogalmaz meg maga és a világ számára a nemzetközi színtéren betöltendő helyéről és szerepéről. Ennek alapján a nem jelentéktelen tartalmi és szerveződési különbségektől ezúttal eltekintve megállapítható, hogy a vallásoknak vannak globális geopolitikai törekvései, mint például a világ krisztianizációja vagy iszlamizációja. Ezek azonban igen távoli, mondhatnánk metafizikai célkitűzések, önmagukban tehát nem tekinthetők geopolitikai tényezőknek. 1998. tavasz 21
