Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
azok csak az ideológiai értékekre és a szuperhatalmak közötti verseny gazdasági és katonai okaira vonatkoztak, de nem folytak viták e verseny tulajdonképpeni területi reprezentációira vonatkozóan). A geopolitika fogalma a kommunista Kambodzsa és a kommunista Vietnam, tehát két, azonos tömbhöz tartozó, azonos ideológiát valló ország között a Mekong-folyó deltájának ellenőrzéséért kirobbant fegyveres konfliktus kezdetén (1979) tűnt fel először a nyugat-európai médiában úgy, hogy területi, nem pedig ideológiai konfliktust jelöljenek meg vele. Noha 1947 után a hidegháború és a világnak két tömbre való felosztása már alkalmat adhatott volna a geopolitika reneszánszára, de egyik szuperhatalomnak sem állt érdekében, hogy saját befolyási övezetében területi viszályok robbanjanak ki. Ám a nagyhatalmi rivalizálások egyúttal területekre is vonatkoztak, s a tét nemcsak a befolyási övezetek megőrzése, hanem azok kiterjesztése is volt, ami mutatja, hogy az effajta a rivalizálások nemcsak ideológiai, hanem geopolitikai jellegűek. Az egymással szemben álló két katonai szövetséget (NATO, Varsói Szerződés) a harmadik világháború esetleges megvívására hozták létre, melynek döntenie kellett volna a győztes ideológiáról és a győztes táborról. Egy ennyire apokaliptikus perspektíva árnyékában a klasszikus hatalmi mechanizmusoknak, a területszerzési törekvéseknek semmi helyük nem volt. Ezzel szemben a világnak azon a részein, ahol a két szuperhatalom vagy a két világrendszer konfrontációja közvetett vagy áttételes volt, a geopolitikák széles és sajátos skálája bontakozott ki. Dél-Amerika például szubverzív geopolitikák (forradalmi háború, városi gerillaharc) színtere volt. A Dél-afrikai Köztársaságban az apartheid geopolitikája, Uj-Zélandon az anűnukleáris geopolitika létezett stb. A geopolitika fogalma tehát végül is a nyolcvanas években nyert ismételten polgárjogot Európában, amit megerősített az a tény, hogy a berlini fal lerombolásával, a közép- és kelet-európai országok rendszerváltoztatásával, a Szovjetunió megszűnésével, Csehszlovákia szétválásával, Jugoszlávia tragikus szétesésével Európa és Közép-Ázsia geográfiai és geopolitikai térképe jelentősen megváltozott: új államhatárok születtek vagy régiek kapták vissza a múltban betöltött szerepüket, régi államok nyerték el újra függetlenségüket stb. E rehabilitációs folyamatot természetesen a geopolitika körül folyó viták is kísérik. Egyesek szemében a geopolitika változatlanul nem más, mint áltudomány, egy bűnös eljárás, a népirtás eszköze, mivel elválaszthatatlan a gyarmatosító imperializmustól, valamint a nácizmusnak és a rasszizmusnak a német Geopolitik fogalmai és eszméi által is inspirált legborzalmasabb vállalkozásától. Mások számára viszont egy újfajta tudományról, egy tudományos módszerről, de legalábbis egy újfajta világlátásról vagy a problémák újfajta tételezéséről van szó, amelyeket a kétpólusú világrendben elfedett a nukleáris elrettentés, mint a Kelet-Nyugat közötti konfliktus szabályozásának végső eszköze. A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere 1998. tcwasz 13
