Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez

Dokumentum

2 Dél-Bukovina és Litvánia délnyugati területi csücske elfoglalásakor (1940) a Vörös Hadsereg német érdekeltségű területekre tett szert. Ezzel Moszkva „megsértette" a Molotov-Ribbentrop-pak- tum titkos záradékában kijelölt demarkációs vonalat - a németek hátrányára. Erre utal itt Hitler.

3 Hogy Németország a nyugati arcvonalon offenzívát indíthasson, és elkerülje a Szovjetunióval a konfrontációt, a német politika a litvániai és bukovinai területek Szovjetunióba való bekebelezése ellen nem lépett fel.

4 Lásd fenn.

5 Az orosz-finn háború a Vörös Hadsereg 1939. november 30-i fegyveres provokációjával vette kezdetét. Németország a háború alatt nemcsak teljes semlegességet mutatott a konfliktusban, de például megakadályozta azt is, hogy a finnek Németországban hazájuk védelmére fegyvert vásároljanak, vagy hogy kelet-európai - a finnek önvédelmi harcát támogatni akaró - önkéntesek a német felségterületen átutazva érhessék el Finnországot.

6 Az orosz-finn háború 1939. november 30-tól 1940. március 12-ig tartott, és a Vörös Hadsereg veszteségei megdöbbentően magasak voltak. Ez a háború a világ elé tárta a szovjet hadvezetés minden gyengeségét.

7 Egy 1940. július 24-i finn-német gazdasági szerződés biztosította Berlinnek, hogy a finnek ko- vácsolhatófém-termelésének 60 százalékát Németországba szállítsák.

8 Itt emlékeztetnünk kell arra, hogy Molotov 1940. augusztus 1-jén egy nyilvános beszédében nyíltan hangsúlyozta: a németek nyugati győzelmeire nem kerülhetett volna sor, ha a Szovjetunió nem fedezi Németország hátát.

9 Bukovinát az 1939-es német-szovjet szerződés titkos záradéka nem szovjet érdekszférába utalta. Ezt Sztálin 1940 nyarán, Bukarestet nyomás alá helyezve és a szerződést megsértve kívánta birtokba venni. A román kormány a szovjet ultimátum ügyében Berlinnél interveniált. Ribbentropnak e kérdésben csak azt sikerült elérnie, hogy a Szovjetunió Bukovina déli részét Romániának meghagyta.

10 Vagyis a helsinki kormány engedjen szabad utat a szovjet uralom finnországi kikiáltásához.

11 Hivatkozással a Moszkvában 1940. március 12-én megkötött kompromisszumos békeszerződésre.

12 Ez világosan azt jelenti, hogy a szovjet kormány fegyveres erővel arra készül, hogy a következő tavaszon Finnországot megtámadja.

13 Vagyis kijelentené: szabad kezet nyújt Finnország elfoglalásához.

14 Kyösti Kallio, finn államelnök (1937-1940).

15 Ismeretes, hogy Joachim von Ribbentrop a német-orosz barátsági szerződésben életműve és pályafutása csúcsát látta. Ezért is a törekvés a problémák elsimítására.

16 Éppen 1940. november 3-án indult meg az olasz haderő ellen egy sikeres görög ellentámadás. Ugyanezen a napon brit csapatok a görögök szövetségeseként Athén közelében partra szálltak.

17 Ezekben az időkben a németek uralma alatt levő országokban az a hír terjedt el, ha Angliában sikeresen partra szállnak a németek, a brit kormány székhelyét Kanadába teszi át.

18 Vagyis közösen bővíteni a világ felosztására vonatkozó német terveket.

19 1940. október 29-e óta Bukarestben ülésezett a „Duna-folyam konferencia", amelyen Németország, Olaszország, a Szovjetunió és Románia küldöttei vitatták meg a folyó pontos földrajzi helyzetét. Megállapodás született, hogy a Duna Braila város közelében, a Fekete-tenger elérésével ér véget. E konferenciára Magyarország képviselőit meg sem hívták.

20 Lásd a TASZSZ 1940. augusztus 30-i közleményét és a Külügyi Népbiztosság 1940. szeptember 21-i moszkvai memorandumát.

21 Molotov itt elég keményen fogalmaz. Kijelentésével arra céloz, hogy a második bécsi döntéshez a Szovjetuniót meg sem hívták, jóllehet a német-szovjet barátsági szerződés titkos záradéka Ro1998. tavasz

121