Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum mániát a szovjet érdekszférába utalta. 22 Vagyis: szabad folyást engedni Romániával kapcsolatban egy szovjet okkupációs tervnek. 23 A montreux-i tengerszoros-egyezményt 1936. július 2-án kötötték a svájci Montreux városkában. Ez az 1923. évi lausanne-i tengerszoros-egyezmény kiegészítéseként jött létre, melynek aláírói: az első világháború győztes nagyhatalmai és Törökország. Olaszország csak 1938. május 2-án csatlakozott az egyezményhez. Lényege: a Boszporusz és a Dardanellák jogi helyzetének tisztázása. Az 1923-as egyezmény kimondta, hogy a tengerszorosokon való átkelés és hajózás békében és háborúban valamennyi kereskedelmi és hadihajó számára szabad. Az eredeti szerződést Törökország kérésére Montreux-ban annyiban módosították, hogy visszaállították Törökország felségjogait, így újra a kezébe adták a tengerszorosok kulcsát. Az 1936-os egyezmény szerint, amit a Szovjetunió képviselője is aláírt, a kereskedelmi hajók szabadon átkelhetnek a tengerszorosokon és a fekete-tengeri hatalmak hadihajói is. A nem fekete-tengeri hatalmak hadihajóinak átkelése viszont még béke idején is szigorúan korlátozott. Háború esetén valamennyi hadviselő fél hadihajóinak tilos az átkelés. 24 Molotov hazudik. Ekkor már ismeretes volt a szovjetek politikája a németek által nekik kiszolgáltatott balti államokban. „Szalámitaktikával" dolgoztak: először csak szovjet katonai támaszpontokat igényeltek, majd a helyi kommunistákat támogatva, azokkal „szeletenként" őrölték fel a polgári pártokat. A maradékból „népfront''-kormányt hoztak létre, majd maguk a kommunisták vették át „választások" útján a hatalmat. A következő lépés a „szovjethatalom" proklamá- ciója volt, amelyet betetőzött a győztes kommunisták kérése Moszkvához, hogy „tagállamként" csatlakozhassanak a Szovjetunióhoz. 1940-41 telén megalakultak a Szovjetunió 14., 15. és 16. tag- köztársaságai. 25 Ez 1940. június 26-án történt. 26 Eközben a szovjet kormány - a németekkel való konzultálás előtt - már jegyzékkel fordult Bulgáriához, hogy a bolgár kormánnyal megismertesse szándékát (november 11-én majd 25-én). 27 Mindez köznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a szovjetek katonai támaszpontok kiépítésével kívánják a tengerszorosokat ellenőrizni. 28 Bulgária a háború alatt német-olasz befolyás alá került. A bolgár cár, III. Borisz felesége a Savoyai- házból való olasz hercegnő volt. 29 Ribbentrop e vonatkozásban titkos egyezményt készített elő Németország, Olaszország és Japán, illetve a Szovjetunió között. Ebben a Szovjetuniónak kedvező feltételeket kínált fel. E titkos egyezmény megkötésére azonban nem került sor. Molotov és Ribbentrop megbeszélései Molotov berlini tartózkodásának volt még egy érdekes és a későbbi politikai fejleményekre kiható folytatása. Hitlerrel a továbbiakban már nem találkozott. A Führer meghallgatta a szovjet külügyi népbiztos makacskodó kijelentéseit. Igyekezett ezekre udvarias, de kitérő válaszokat adni. A további tárgyalást a maga részéről feleslegesnek tartotta. Ne feledjük el, mit mondott Molotov berlini látogatása előtt vezérkarának: bármilyen kimenetelűek lesznek ezek a beszélgetések, elhatározása változatlan, a következő esztendő tavaszán háborút indít a Szovjetunió ellen. Joachim von Ribbentrop volt az, aki a következőkben még tárgyalt Molotovval. Amikor Hitler a Birodalmi Kancellária épületéből távozott, a birodalmi külügyminiszter a saját hivatalába kérette Molotovot. Este ott folytatták a napközben megkezdett tárgya122 Külpolitika
