Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum szág a román kormányt arról biztosította, hogy garantálja Románia jelenlegi [1940. őszi] határait. Ezzel semmibe vette az oroszok Dél-Bukovinát érintő kívánságait. A Führer mindezekre kijelentette, ha Oroszország Bukovina teljes területét azonnal elfoglalja, Berlin ezt tudomásul vette volna, annak ellenére, hogy egy szóbeli megállapodás értelmében a korábbi osztrák területek Németországot illetnék. Emlékeztette Molotovot, hogy a titkos záradékban minden Oroszországhoz kerülő területet a nevén neveztek, Például Besszarábiát. Bukovináról azonban a tárgyalások alatt szó sem volt. Egyébként is maga a kifejezés - befolyási övezet - pontosabb megfogalmazásra szorul. Németország így nem érzi magát érintettnek, ő a megegyezés szellemében járt el. Molotov közbevetésére, miszerint a litván területi kiszögellés és a bukovinai kérdés csekélységek mindazokhoz képest, amelyeket a német hadsereg az elmúlt esztendőben területi vonatkozásban a saját részére kivívott, a Führer válasza: „a fegyverrel kivívott területi korrekciók" soha nem képezték a német-orosz tárgyalások alápfát. Molotov azonban továbbra is makacskodott. A német katonai sikerük [Nyugaton] igenis kompenzálják a litván és a bukovinai - önmagukban - csekély jftéretű területi kérdéseket. Ezek a német területi nyereségekhez képest jelentéktelen ügyök. A Führer válaszában hangsúlyozta: ha a német-orosz együttműködéáta. jövőben előremutató kíván lenni, akkor a Szovjetuniónak tudomásul kell vennie, Hogy Németország élethalálharcban áll, amelyet minden körülmények között sikerrel akar befejezni. Ezekhez egész sor gazdasági és katonai előfeltétel szükséges, amelyeket Németország szintén minden körülmények között biztosítani akar. Ha a Szovjetunió hasonló helyzetben állna, akkor Németországnak kötelező lenne - ahogy kötelességének is érezné -, hogy az orosz kívánságokat figyelembe vegye. Németország törekvései nem mondanak ellent az Oroszországgal kötött szerződéseknek. A német kívánság - az, hogy a háborút úgy vezessék, hogy a Keleti-tengeren előre nem látható fejlemények ne merüljenek fel - nem mond ellent a német-orosz szerződésnek. Finnország igenis az orosz befolyási övezetbe tartozik. A román kormány kívánságára és [Antonescu vezérezredes - G. P.] megkeresésére nyújtott német területi garancia nem mond ellent a besszarábiai megállapodásnak, nem is érinti azt. A Szovjetuniónak tisztában kell lennie azzal, hogy a két ország további együttműködésének keretei egész más előnyökkel járnak, mintsem a most felhozott csekélyke területi követelések ügye. A két ország előnye: együttműködésük hatalmas területi nyereségekkel járna. Természetesen csak abban az esetben, ha Oroszország nem ragaszkodna mereven Litvánia és Dél-Bukovina kérdéséhez. A jövőbeli eredmények annál nagyobbak lesznek, minél jobban sikerül Németországnak és Oroszországnak egymás hátát biztosítva kifelé harcolnia, és sokkal kisebbek lennének, ha a két fél egymással szembefordulna. Ha az első megoldás valósul meg, nem lenne olyan hatalom, amely a két ország ellen sorompóba állhatna. Molotov válaszában kijelentette, hogy a Führer végkövetkeztetései helyesek, azokat maga is osztja. Hangot kell adnia azonban a szovjet vezetők és elsősorban Sztálin álláspontjának. Ok is osztják az előbb elhangzott nézetet: szükséges és hasznos a két ország közötti együttműködés elmélyítése és fejlesztése. De hogy ennek az álláspontnak az alapja folyamatosan biztosítva legyen, szükséges egyes kérdéseket - amelyek olykor ugyan lényegtelennek tűnnek - tisztázni, máskülönben megrontanák a két ország 1998.tmxisz 113
