Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum viszonyát. Ezekhez tartozik Finnország jövője. Egy német és orosz megegyezés alapján, szerinte, a kérdés háború nélkül is megoldható. Persze német csapatoknak ez esetben nem szabadna Finnország területén tartózkodni, és nem engedhető meg, hogy Finnországban szovjetellenes politikai tüntetésekre kerüljön sor.10 A Führer erre azt válaszolta, hogy a második pont semmiképp sem képezheti egy vita magvát, mivel Németország ilyesféle dolgokkal nem törődik. Tüntetéseket azonban könnyű szervezni, és csak akkor merülnek fel nehézségek, ha azt kell kinyomozni, hogy kik állnak a demonstrációk mögött. Ami a német csapatok finnországi átcsoportosítását illeti, biztosíthatja Molotov urat, hogy ha a finn ügy szükséges rendezése megtörténne, német csapatok már nem tartózkodnának az országban. Molotov válasza: ő a demonstráció fogalma alatt azt is érti, ha finn küldöttségeket vagy politikai személyiségeket fogadnának Berlinben. Az a tény, hogy német csapatok tartózkodnak Finnországban, valóban befolyásolta a finnek Szovjetunióval szembeni magatartását. így hangozhattak el olyan jelszavak, mint például a „senki nem mondhatja magát igajzi finn hazafinak, aki a legutóbb megkötött orosz-finn békeszerződést elismeri" és hasonlóak.11 A Führer eztekre csak azt tudja mondani, hogy Németország mindig is igyekezett mind Finnország, mind Románia esetében az orosz követelések teljesítésére a szóban forgó államokat rábeszélni. Molotov válasza: a Szovjetunió a finn kérdést mindenképpen rendezni kívánja.12 Erre vonatkozóan szükségtelen egy újabb megállapodás. Finnországot az eredeti németorosz szerződés [1939] titkos záradéka orosz érdekeltségbe utalta. A Führer minderre ismételten kifejtette álláspontját: Németország nem kíván a Keleti-tenger körzetében háborút, a német hadigazdaság továbbra is számít a finn nikkel- és faszállítmányokra. Politikailag azonban nem érdekelt Finnország jövőjében. Emlékeztetett arra, hogy Németország - nem úgy, mint Oroszország - soha, semmiféle területi követeléssel nem lépett fel Finnországgal szemben. A német csapatok Finnországon keresztül való átcsoportosítása a napokban befejeződik. Németország számára azonban fontos, hogy tudja: újabb háborút akarnak-e az oroszok Finnországgal? Molotov kitért az egyenes válasz elől. Ismételten azt hajtogatta, hogy minden másképpen történne, ha Finnország a Szovjetunió irányában feladná kétszínű politikáját, és a finn népet nem uszítanák - lásd az előbbi példákat - Moszkva ellen. A Führer ama megjegyzésére, hogy egy esetleges újabb orosz-finn konfliktus esetén Svédország mindenképpen közbeavatkozna, Molotov válasza: neki nem ez a véleménye! A svéd semlegesség mind Oroszországnak, mind Németországnak érdeke. O is úgy tartja, a térségben nyugalom kell hogy legyen. Ezt a legjobban a Szovjetunió jelenléte garantálná. A Führer szerint könnyen megtörténhet az is, hogy a legnemesebb katonai szándék is csődöt mond, ha azt az ország földrajzi helyzete megakadályozza. O ugyanis el tudja képzelni, hogy egy háborús konfliktus esetén Finn- és Svédország közös ellenállási központot hozna létre. Ez módot adna Angliának és az Egyesült Államoknak [! - G. P.], hogy ott repülőbázisokat rendezzen be. Ez viszont Németországot beavatkozásra kényszerítené. O - a 114 Külpolitika
