Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Horváth Gábor: Egység és megosztottság: az euroatlanti kapcsolatokról a Marshall-terv 50. évfordulóján
Egység és megosztottság: a Marshall-terv 50. évfordulóján fokozatosan a biztonsági igények határozták meg. A Marshall-terv, hivatalos nevén az Európai helyreállítási program befejeződése tehát nem köthető meghatározott időponthoz, lezárása egyben a biztonsági támogatások előtérbe kerülését jelentette. A Marshall-terv mai üzenete Madeleine Albright amerikai külügyminiszter egyik első, 1997. január végi hivatalos megnyilatkozásában a Marshall-terv szellemiségéhez hasonló támogatás fontosságát hangsúlyozta Közép- és Kelet-Európa gazdasági és politikai stabilitásának alátámasztása érdekében. A költségvetési megszorítások időszakában - amitől az Egyesült Államok sem mentes - nem az Európai helyreállítási program keretében megvalósított segélyprogramhoz hasonló támogatásokra gondolhatott. Különösen nem akkor, amikor a térségben megindult politikai és gazdasági átalakuláshoz 1985-től kezdve nyújtott amerikai támogatás fokozatosan lezárult. A Marshall-terv hagyatéka ma is, mint a második világháborút követő időszak kezdetén, az egységes, demokratikus és gazdasági fejlődés jellemezte Európa létrehozásának célját jelenti: ezt 1947 és 1952 közötti megvalósítása során és annak eredményeként csak a kontinens nyugati részének országai számára teljesítette be. Az akkor kívül maradók számára a hidegháború teljes lezárását követő időszak pótolhatja az elveszített történelmi lehetőségeket. A Marshall-terv eredeti törekvése arra irányult, hogy a rövid távon megvalósítani kívánt gazdasági stabilizáció alapjain biztosítsa Európa békéjét és stabilitását, valamint a demokratikus berendezkedés hosszú távú működését. A részt vevő országok a közös érdekek és értékek alapján a szoros együttműködést választották a közös kihívások leküzdésére. Kezdeti integrációs típusú együttműködésük irányát és tartalmát azonban a külső fenyegetettség veszélye is formálta, alakította, ami a gazdasági, gazdaságpolitikai együttműködéstől szervesen vezetett el a mélyebb politikai és katonai-biztonsági integrációk kialakulásához. Az így létrejött euroatlanti intézmények a hidegháború évtizedei alatt a közös értékek megtestesítése mellett a kétpólusú világ nagyhatalmi szembenállásában is - éppen értéktartalmuk miatt - a szabadság és demokrácia ügyét szolgálták. A hidegháború lezárásával azonban ismét megfelelő szerepet kaphat az értékek, érdekek és célok közössége, mind a NATO, mind az EU jövőjét illetően. E két meghatározó euroatlanti integrációs intézmény új távlatai, feladatai és bővülő tagsága teljesítheti be George C. Marshallnak az egységes és szabad Európa megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. Az euroatlanti integrációs szervezetek belső adaptációjának és bővítésének megvalósítása a második világháború után meghirdetett Marshall-terv alapvető tanulságát támasztja alá: a válságkezelés és válság utáni helyreállítás költségesebb, mint a válságmegelőzés. (Nyugat-) Európa politikai, gazdasági és katonai integrációjának megjelenése és kifejlődése az erősödő nagyhatalmi szembenállás és a fokozatosan 1997. tavasz 95
