Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Horváth Gábor: Egység és megosztottság: az euroatlanti kapcsolatokról a Marshall-terv 50. évfordulóján
Egység és megosztottság: a Marshall-terv 50. évfordulóján tási program rendezőelveit fogalmazta meg. Marshall aláhúzta, hogy elképzelése „nem egy ország vagy doktrína, hanem az éhség, szegénység, elkeseredettség és káosz ellen irányul". Fő célja „Európa népei önbizalmának, valamint országaik gazdasági jövőjébe és Európa egységébe vetett bizalmának a helyreállítása". A gazdaság működőképességének megteremtése a politikai stabilitás biztosításának, a demokrácia működésének és a tartós béke fennmaradásának egyaránt alapfeltétele. Az Egyesült Államok feladatát abban fogalmazta meg, hogy „baráti támogatást nyújtson az európai program kialakításához, és támogatást biztosítson ennek a programnak a megvalósításához, amíg ez az [Egyesült Államoknak] érdeke". A „programnak közösnek kell lennie, amelyet több vagy valamennyi európai ország támogat", s az erre irányuló „kezdeményezésnek Európából kell kiindulnia". Az európai realitások és a szovjet törekvések figyelembevételével azonban leszögezte, hogy „az emberi szenvedés elmélyítésére saját politikai nyereségük érdekében törekvő kormányok, politikai pártok és csoportosulások az Egyesült Államok ellenállásával néznek szembe". (Marshall nézeteiben a gazdasági és politikai stabilitás régóta összekapcsolódott, azt először 1945 novemberében, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöki tisztségéből való leköszönésekor fogalmazta meg.) A Marshall-terv nem részletes program igényével készült, de a benne lefektetett elvek és feltételek alapján kidolgozott un. Európai helyreállítási program már a gazdasági és pénzügyi támogatás mértékét és prioritási területeit is megjelölte. 1947. június 22-én Truman elnök három kormányzati bizottságot állított fel a helyreállítási program kidolgozására, amelyek az európai igényeket, az amerikai lehetőségeket, illetve az Európának nyújtandó támogatásnak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatását mérték fel. A képviselőházban szintén megalakult egy különleges bizottság a támogatási programmal kapcsolatos törvényhozási munka előkészítésére. 1947. június 27-én kezdődtek meg Párizsban a közös program kidolgozását célzó brit, francia és szovjet külügyminiszteri megbeszélések. Szovjet részről elfogadhatatlannak tartották, hogy a szovjet gazdasági helyreállítási tervek részleteit más, főleg nyugati országok tudomására hozzák, ezt a nemzeti szuverenitással ellentétesnek minősítették, s helyette külön kétoldalú támogatási programot követeltek. Szovjet részről a Marshall-tervet új exportpiacok megszerzésére irányuló imperialista kísérletnek tartották. Azt is határozott feltételként kívánták megszabni, hogy a volt ellenség, Németország és Olaszország ne részesedhessen a támogatásokból. A szovjetek elutasító magatartása és elfogadhatatlan feltételei miatt a szovjet csatlakozás esélyei július 2-án teljes kudarcba fulladtak. Ezt követően nem okozott meglepetést, hogy a brit és francia külügyminiszterek által június 29-én 22 országnak szétküldött meghívást csak 14 ország fogadta el. A szovjet befolyási zónából meghívott 8 ország közül szovjet nyomásra július 9-én előbb a korábban még érdeklődést tanúsító Lengyelország, majd július 10-én a részvétel feltételeit először elfogadó, majd visszalépő Csehszlovákia utasította el a Marshall-tervhez való csatlakozást. Magyar2 997. tavasz 85
