Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Vörös Imre tartalmaz (természetes és jogi személyek számára közvetlenül jogokat és kötelezettségeket alapító nemzetközi szerződés kihirdetése akár miniszteri rendelettel is történhet; az Elnöki Tanács vagy a kormány úgy is dönthet, hogy a nemzetközi szerződést még csak közzé sem teszi, így az akár hozzáférhetetlen is lehet stb). Nem kétséges, hogy ez a jogszabály semmilyen tekintetben nem igazít el az EM alkalmazása kapcsán felmerülő súlyos alapkérdések megoldásánál. Még a tvr-en végigvonuló dualista koncepció is - a megalkotása idején még regnáló, „létező" diktatúra szándékainak megfelelően - törést szenved a rendeleti kormányzásra berendezkedett akkori közjogi rendszer napi politikai igényein. Ez a jogszabály tehát e dualista szemlélet ellenére sem képes ma már támpontot adni.13 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja 2.1. A belső jog és a nemzetközi jog viszonyával, az Alkotmány 7. § (1) bekezdése alkalmazásának elvi alapjaival az 53/1993 (X. 13.) ABU (ABH 1993. 327.) foglalkozott részletesen, majd az ott kifejtett elvi tételt többször megismételte.14 A határozat indokolásának „A belső jog és a nemzetközi jog viszonya az Alkotmány 7. § (1) bekezdése értelmében" címet viselő III. fejezete tartalmazza a döntés (e témával kapcsolatos) ratio decidendijét. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai külön további transzformáció nélkül is a magyar jog részei, mivel e szabályokat általánosságban (külön felsorolás nélkül) maga az Alkotmány 7. § (1) bek. első fordulata hajtotta végre, „...a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem »vállalt kötelezettségek«. Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. b) A 7. § (1) bekezdés második fordulata - a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítása - minden »vállalt« nemzetközi kötelezettségre vonatkozik, az általánosan elismert szabályokra is." 2.2. Az Alkotmánybíróság határozatát Bragyova kimerítő kritikai elemzésnek vetette alá: tanulmánya, az annak nyomán keletkezett vita és a későbbi nemzetközi jogi szakirodalmi állásfoglalások egyaránt és teljes egyetértésben éles bírálatban részesítették a határozatot.15 a) A kritikák felróják pl., hogy a határozat a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azaz a nemzetközi szokásjog általános szabályait a nemzetközi jog szerződési jogával, annak kogens szabályaival keveri össze, holott a 7. § (1) bek. a nemzetközi jog szerződési jogát - pl. Bodnár szerint - nem is recipiálja. Kritizálják pl. azt is, hogy az Alkotmánybíróság anélkül állítja az 1954. évi 34. tvr- be foglalt négy genfi egyezmény belső jogtól független kötelező erejét, hogy szembenézne a ténnyel: e jogszabályt Magyarországon a hivatalos lapban szabályszerűen 64 Külpolitika
