Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása II. A nemzetközi jog és a nemzetközi szerződés helye a magyar Alkotmányban 1. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése 1.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát az Alkotmány 7. § (1) bekezdése rendezi. Eszerint: „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját.". A nemzetközi jogi szakirodalom véleménye e rendelkezéssel kapcsolatban nem túlságosan hízelgő. Br agy óva szerint homályos tartalmú rendelkezésről van szó, amely kevés valódi támpontot nyújtva sok, egymástól jelentősen eltérő értelmezésre ad lehetőséget, így pl. kérdéses marad a „nemzetközi jog általános szabályai" - fordulat jelentése, amely inkább a nemzetközi szokásjog általános szabályainak felelhetne meg.11 Bragyova felhívja a figyelmet arra is, hogy a „vállalt kötelezettségek" nem feltétlenül feleltethetők meg a nemzetközi szerződési jognak, hiszen egyoldalúan vállalat nemzetközi jogi kötelezettségek is léteznek, ugyanakkor e homályos terjedelmű normaanyag tekintetében csak az „összhang biztosítását" írja elő alkotmányossági követelményként, ami lényegesen enyhébb, mint a szokásjoggal kapcsolatos „elfogadja" - kitétel. Bodnár a szabályt túlságosan általánosnak, semmitmondónak és eklektikusnak tartja, utalva arra, hogy az semmit sem mond sem az elsőbbség, sem a közvetlen alkalmazhatóság kérdéséről, ugyanakkor csak a nemzetközi jog szokásjogi szabályait („általánosan elismert szabályok") emeli be a magyar jogrendszerbe, míg a nemzetközi szerződéses jogot nem, ezért az az alkotmányozó által elérni kívánt cél elérésére alkalmatlan, alkalmazhatatlan}2 Bodnár az Alkotmány 7. § (1) bekezdését szakmailag- dogmatikailag megalapozatlannak tartja. Az Alkotmány idézett szabályának szövegére, tartalmára, valamint a nemzetközi jogi szakirodalom álláspontjára figyelemmel aligha kétséges, hogy a 7. § (1) bekezdés nem igazít el a monizmus-dualizmus dilemmájában, így következésképpen a transzformáció-adopció kérdésében sem, ezért a nemzetközi szerződés self executing jellegével kapcsolatban sem lehet egyértelműen állást foglalni. 1.2. Nem igazít el e tekintetben a ma már teljesen elavultnak tekintett 1987. évi 27. tvr. sem. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály szerződő félként még a - ma már nem létező - Magyar Népköztársaságot emlegeti, a szerződés kezdeményezéséhez pedig a - nem létező - Népköztársaság - nem létező - Elnöki Tanácsának előzetes felhatalmazását teszi kötelezővé. Ettől eltekintve a jogszabály a dualista koncepciót követi [1. § g/ pont, 13. § (1)—(3) bekezdés], de megfogalmazása szerint ma már alkotmányellenesnek minősülő rendelkezéseket 1997. tavasz 63
