Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Vörös Imre 2. A nemzetközi szerződés helye a jogforrási hierarchiában A monista koncepciónak, az ebből adódó adopciós jogi technikának és a self executing jelleg elméleti elismerésének azonban csak akkor van gyakorlati értelme, ha a nemzetközi szerződést az azt kötő felek bíróságai és más hatóságai közvetlenül alkalmazni kötelesek. E szervek azonban csak akkor kötelesek transzformáció közvetítése nélkül alkalmazni a nemzetközi jogot, ezen belül a nemzetközi szerződést, ha (a jogforrások hierarchiájában azonos szinten elhelyezkedő jogszabályok kollíziója esetén) az adott ország jogrendjében maga az alkotmány írja elő a nemzetközi jog elsőbbségét a belső joggal szemben. Ez azt jelenti, hogy az alkotmány kivételével a nemzetközi jog normái minden más, akár törvényi szintű belső jogszabályt megelőznek: az alkotmányba foglalt tétel így biztosítja a nemzetközi jog elsőbbségét kollízió esetén. Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy a nemzetközi jogi normák (a nemzetközi szokásjog és a szerződések) a jogforrási hierarchia szempontjából az alkotmány és a belső jog között helyezkednek el, az adott ország alkotmánya kivételével a jogrend minden más jogszabályát megelőzik.9 3. Összefoglalás 3.1. A globalizálódó világgazdaságban és világpolitikában a nemzetközi jog szempontjából modernnek, életképesnek a fentiek szerint a ma már egyre inkább előtérbe, túlsúlyba kerülő monista koncepció felel meg a hozzá kapcsolódó adopciós technikával, és a nemzetközi szerződés self executing jellegével. Ez a felfogás viszont csak azzal a feltétellel működőképes, hogy az alkotmányban rögzítik a nemzetközi jog elsőbbségét a belső, nemzeti joggal szemben. 3.2. Alkotmányjogilag a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogforrási hierarchia alkotmányos értékkénti védelme az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság szerves része, de emellett következik az Alkotmány 7. § (2) bekezdéséből is.10 Amennyiben továbbá az alkotmány világosan és egyértelműen rögzíti a belső jog és a nemzetközi jog viszonyára vonatkozó álláspontját, nevezetesen a nemzetközi jog primátusát, a jogforrási hierarchia sérelme címén alkotmányellenességhez vezet az, ha a nemzetközi szerződéssel azonos jogforrási szinten lévő belső jog ellentétes akár az alkotmány által fölé rendelt nemzetközi joggal (nemzetközi szerződés rendelkezésével), akár az afölött álló alkotmánnyal. Vizsgáljuk meg most már, hogy milyen rendelkezést tartalmaz alkotmányunk a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról. 62 Külpolitika
