Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 4. szám - A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG - Csaba Gábor: Az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségben. Egy XX.század végi stratégia körvonalai
Az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségben Egy XX. század végi stratégia körvonalai Csaba Gábor Világkereskedelem a hidegháború után Regionalizmus versus globalizmus a nemzetközi kereskedelmi rendszerben A világ kereskedelmi forgalmának 60 százaléka szabadkereskedelmi egyezmények hatálya alá esik. Az ilyen jellegű megállapodások gyors terjedését legfőképp az a felismerés magyarázza, hogy a gazdasági siker biztosítéka1 a kompetitiv liberalizáció, amely ezáltal a szabadkereskedelem terjedésének motorjává vált.2 Az ilyen jellegű liberalizálást megteremtő államközi egyezmények fő sajátossága a viszonossághoz való ragaszkodás, ami egyfelől az egyes térségeken belül megkönnyíti a megállapodások végrehajtását, és megteremti a gyorsabb előrehaladás lehetőségét, miközben a világkereskedelmi rendszer szintjén maximalizálja a bekapcsolt külpiacok számát, illetve elkerüli a kereskedelmi partnerek közötti diszkrimináció torzító hatásait. A nemzetközi kereskedelem ilyen módon végbemenő átalakulása azonban komoly félelmeket váltott ki számos politikusból, kutatóból és az üzleti élet egyes képviselőiből, még ha C. Fred Bergsten ki is jelentette, hogy „az európai közös piacnak az 1950-es években történt létrehozása óta a regionális és globális liberalizálási kezdeményezések egymást kölcsönösen erősítették. így néhány megfigyelő azon félelme, miszerint a regionalizmus felmorzsolhatja a globalizmust, mára eltűnt".3 Ez szerinte azon hathatós globális kereskedelmi szabályozásnak köszönhető, amely egyrészt jelentős mértékben meghatározza a regionális megállapodások tartalmát, másrészt pedig szabályozza a köztük fennálló kapcsolatokat. A veszélyek mégsem múltak el teljesen. Mindahányszor meggyengül ugyanis a globális kereskedelmi rendszer, fennáll annak a lehetősége, hogy a regionális tömbök a világméretű rendszer alternatíváiként működjenek.4 Ma is elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amely szerint az EU és az APEC két kereskedelmi 56 Külpolitika
