Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - CÉLOK ÉS GYÖKEREK - Somogyi Ferenc: Euroatlanti integráció: folyamatosság és konszenzus a magyar külpolitikában
Euroatlanti integráció: folyamatosság és konszenzus a magyar külpolitikában Somogyi Ferenc A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a magyar társadalom és politika lényegében egyöntetűen a demokratikus politikai rendszer megteremtésében és a működő piacgazdaság kiépítésében határozta meg legfontosabb céljait, és így a rendszer- váltás belső tartalmának lényegét. Ezzel párhuzamosan és ezzel összhangban kellett dönteni az ország szempontjából alapvető jelentőségű, a rendszerváltást alátámasztani hivatott nemzetközi tevékenységünk fő irányairól, és helyünkről a nemzetközi kapcsolatok kialakuló új rendszerében. A rendszerváltás belső tartalmából eredő logikus döntés, amely az új Magyarország helyét az európai, euroatlanti közösségen belül jelölte ki, történelmi jelentőségű lépés volt. Ez ugyanis nem csak a következő néhány év magyar kül- és biztonságpolitikájának, külgazdasági tevékenységének orientációját, nemzetközi aktivitásunk fő irányait és arányait állapította meg. Azt is jelentette, hogy - egyrészt a szabad értékválasztás lehetőségével, másrészt a nemzetközi viszonyok széles körű és mélyreható átrendeződé kapcsán kínálkozó alkalommal élve - hosszú távra meghatároztuk helyünket a világban. Mindez definiálta viszonyunkat a korszak két alapvető jelentőségű tendenciájához: a globalizálódáshoz és az integrációhoz, és előrevetítette a másik két fő külpolitikai feladat: a jószomszédi kapcsolatok és a határon túl élő magyarok ügye kezelésének módját is. Ez az irányválasztás ugyanakkor visszahatásában megerősítette a célul kitűzött modernizáció, a magyarországi társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés tartalmát és körvonalazta nemzetközi kereteit és feltételeit. Az integrációs koncepció kialakulása Az egyszeri döntés perspektivikus hatása természetesen sokoldalú megközelítést, széles körű, alapos elemzést kívánt. A lehetőségek közötti választásnak, a nemzetközi kapcsolatrendszerben betöltendő szerepünkre vonatkozó kérdésre adott válasznak figyelembe kellett vennie földrajzi adottságainkat és történelmi hagyománya1997. tavasz 3
