Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése
A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése annak nagyobb része) visszakerüljön Romániához, amennyiben azt a béketárgyalások megerősítik." Ez az egyezmény volt az első nemzetközi megállapodás, amely a szövetséges nagyhatalmak egyetértésével rendezte Erdély helyzetét és sorsát. Erdély mint nemzetközi kérdés ettől kezdve lekerült a napirendről, ami maradt, az nem volt más, mint határkérdés, az új határvonalak kijelölése. A román fegyverszüneti egyezmény Magyarország számára nyújtott némi esélyt a határok módosítására, ha kiugrik a háborúból, de nem egész Észak-Erdély megtartására. Horthy Miklós kormányzó és a magyar angolszász orientációjú körök ezt nem ismerték fel, amint azt az 1944. októberi moszkvai előzetes fegyverszüneti tárgyalások mutatták.3 Az Erdéllyel kapcsolatos korábbi tervek közül, mint Litvinov feljegyzése és Molotov londoni előterjesztése mutatja, az a koncepció kerekedett felül, hogy ha kisebbik rosszként is, de Erdélyt Romániához kell csatolni. A Litvinov-izottság javaslatát Moszkvában 1945. szeptember 4-e és 10-e között hagyhatták jóvá. Az SZK(b)P KB 1945. szeptember 6-i ülésén csak az olasz, a finn és a bolgár békeszerződésről döntöttek. Romániával kapcsolatban az al-dunai szovjet-román határ megvonása került szóba, a magyar békeszerződés nem szerepelt a nagyszámú napirendi pont között.4 A magyar és román békeszerződésre vonatkozó szovjet egyezmény- tervezetet valószínűleg együtt vitatták meg, feltehetően a szeptember 6-át követő napok egyikén. Sajnos ennek a KB-ülésnek az anyaga eddig nem vált kutathatóvá. Arra, hogy a döntő fordulat miért következett be, Litvinov feljegyzése nem ad magyarázatot. Stratégiai és biztonságpolitikai szempontból Románia fontosabb volt, mint Magyarország. A baloldali, szovjetbarát külpolitikát folytató Groza-kormány szovjet nyomásra került 1945. március elején hatalomra. Az erőszakos fellépés, amely ellentétben állt a néhány héttel korábbi jaltai megállapodással, kiváltotta a nyugati nagyhatalmak tiltakozását, és nemzetközi feszültséget okozott. A szovjet kormány, számos egyéb intézkedés mellett a főként a román politikai jobboldal által napirenden tartott követelés nyílt támogatásával a Groza-kabinet belpolitikai helyzetét igyekezett megszilárdítani, tekintélyét növelni. A szovjet diplomácia a továbbiakban következetesen kitartott az Erdéllyel kapcsolatos 1945. szeptemberi legmagasabb szintű döntés mellett. Ez kimutatható Puskin követ magyar béke-előkészítéssel foglakozó meglehetősen elfogult jelentéséből is (2. sz. irat), de ezt tükrözi Puskin és Lavriscsev 1946. április 12-i feljegyzése, amely a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség Moszkvába érkezése után, az első megbeszéléseket követően készült (3. sz. irat). Sztálin és Molotov Erdélyt érintő, a magyar delegációval folytatott tárgyalások során elhangzott kijelentéseinek és magatartásának értelmezése már egykorúan is félreértésekhez vezetett. Nagy Ferenc miniszterelnök, Gyöngyösi János külügyminiszter, sőt az MKP vezetői is a küldöttség hazatérte után arról tájékoztatták a kormány tagjait, a demokratikus pártok ve1997. ősz 71
